Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 3. szám - A részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége

104 Pl. ha a kártérítés jogalapja az, hogy a felelős személyek az alaptőke hátralékos részének behívását az alapszabályok kifejezett rendelkezése ellenére behívni elmulasztották, nem a felperesnek a kötelessége annak bizonyítása, hogy a kinnlevő alaptőke behajtása sikerült volna, hanem alpereseké annak tanúsítása, hogy a behajtás nem sikerült volna. Ha azonban alperesek a behajtást meg sem kísérelték, természetes, hogy elfogadható bizonyítási indítványt sem tehetnek. A bírói gyakorlat. Ennek a dolgozatnak a keretébe nem tartozik a bírói gyakorlat részletes ismertetése, mégis az eddig tárgyalt kérdések megoldását a bírói gyakorlat kiemelkedő döntéseinek ismertetésével fogom szemléltetni. Általában azt mondhatjuk, hogy a bírói gyakorlat a felelősséget akkor állapítja meg, ha az igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagnak a károsító cselekményről jogszabály szerint tudnia kellett és ez a tudomásszerzés lehetséges volt. Vagyis: a felelősségének alapja a károsító cselekményről fennforgó, vagy a köteles és lehető ellenőrzés mellett feltehető tudomása. Természetesen ez abba az általános szabályba olvad bele, hogy az ügyintézésnél megfelelő gondossággal kell eljárni. A Kúria már 1901-ben kimondotta, hogy a részvénytársaság igazgatói a reájuk bízott ügyek kezelésénél és ellenőrzésénél a rendes kereskedő gondosságával kötelesek eljárni. Későbbi (1916, 1932, 1933 és későbbi évbeli) határozatok azonban már nagyobb gondosságot kívánnak meg. így kimondják: „a részvénytársaság igazgatósági tagjai a társaság ügyeinek vezetésében, a vezetés ellenőrzésében, a rendes kereskedő fokozottabb gondosságára vannak kötelezve, ennélfogva a K. T. 189. §-a értelmében akkor is felelősek, ha az igazgatósági ülésen való megjelenésük elmulasztásával a köteles ellenőrzést nem gyakorolják. Nem szabadulhatnak a felelősség alól akkor, ha a kár a társaság hamis mérlegei, helytelen könyvvezetése az alkalmazottak s különösen az ügyvezető igazgató működése körében állott be, mert az alkalmazottak csak az igazgatóság állandó, aktív vezetése mellett folytathatnak tevékenységet." Nem hivatkozhatnak az igazgatóság tagjai arra, hogy az ellenőrzésre kellő szakértelmük nem volt, mert aki valamely r. t.-ban igazgatósági vagy felugyelőbizottsági tagságot vállal, az a törvényben és az alapszabályokban előírt kötelezettségeit a rendes kereskedő gondosságával köteles teljesíteni s ha szakértelem nélkül ily felelősséggel járó és hozzáértést igénylő állást vállal, már ezáltal vét a rendes kereskedő gondossága ellen és ha szakértelmének hiányát az ellenőrzés megfelelő módjával pótolni és az ellenőrzést szakértővel végeztetni elmulasztja, ennek következményeit viselni tartozik. (C. P. VII. 1160/1933.) Egy másik határozat szerint (Bp. T. 2712/1912.): az igazgatóság tagjai vagyoni felelősséggel tar-