Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 3. szám - A részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége

* 101 tag ennek megtörténte iránt egyáltalában nem érdeklődik. Gyakorlati példa az alapszabálysértésre az az eset, ha a társasági vagyon bizonyos része az alapszabályok szerint külön, zártszámlán kezelendő azzal a tilalommal, hogy ez a vagyon adminisztrációs költségekre és jutalékokra nem fordítható és ebből az igazgatósági tagok mégis saját jutalékukat elégítik ki. 3. A felelősség kérdése azonban leggyakrabban a törvénysértő cselekményekkel vagy mulasztásokkal kapcsolatos. Vizsgáljuk tehát: mit tesz a törvény az igazgatósági tagok kötelességévé? Legáltalánosabban a törvény 182. §-a szól. E szerint: .,a r. t. ügyeit a: igazgatóság intézi." Az ügvintézés e keretéből a törvény egyes cselekményeket külön is kiemel. Igv a 184., 186., 187., 189., 202., 203., 218. és 221. §§-ban. A legnagyobb jelentőségű a 187., amely szerint: mihelyt a számadásokból vagy mérlegből az tűnik ki, hogy a társaság alaptőkéjének felét elvesztette, az igazgatóság által azonnal közgyűlés hívandó egybe avégből, hogv a részvényesek a társaság további fennállása, vagy feloszlása iránt határozhassanak. Ha azonban az tűnik ki, hogy a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezi, az igazgatóság ezt csődnyitás végett, az illetékes törvényszéknek bejelenteni tartozik." Ezt a rendelkezést egészíti ki a csődtörvény 244. §-a, amely a fizetésképtelenség esetére is kimondja, az igazgatóság e kötelességét. A törvény 218. és 221. §-ai a büntetőjogi felelősségről intézkedik. Természetes, hogy az itt megállapított kötelességek elmulasztása a vagyonjogi felelősséget nem zárja ki, hanem megfelelő esetben azzal párhuzamosan fennáll. Ilyen az, ha az igazgatóság tagjai az alapszabályoknak a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetése végett az alaptőke aláírása és befizetésére nézve tudva, valótlan előterjesztést tesznek; ha nem gondoskodnak arról, hogy a r. t.-nak felügyelőbizottsága legyen, illetve kellő számban legyen meg; ha a közgyűlési jegyzőkönyveket hamisan vezetik; ha a társaság részvényeit alaptőke leszállítástól eltekintve, megszerzik, vagy azokra kölcsönt adnak; ha a részvényeseknek az alaptőkéből a törvény szerint engedett kivételt nem nézve, osztalékot vagy kamatot fizetnek. Mindezek igen-igen gyakorlati esetek. A legtöbb visszaélés az alaptőke befizetése körüli hamis előterjesztésekkel, hamis közgyűlési jegyzőkönyvekkel, tiltott részvényszerzéssel kapcsolatosak Az esetek* általában nagyon szövevényesek. A saját részvény tiltott megszerzése pl. egy esetben úgy történt, hogy kizárólag azért alapítottak részvénytársaságot, hogy egy másik részvénytársaság alaptőkefelemelése körül hamis manipulációkat eszközölhessenek és saját részvényeket a másik r. t. nevén szerezzék meg.