Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 3. szám - A részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége

98 tóban annyira megbízzanak, hogy e bizalom alapján helyesnek tartsák törvényes kötelességeik teljes elhanyagolását, — kétségtelenül mód «van azonban arra, hogy a kötelességmulasztás kockázatát, a kártérítési felelősséget viselni kényszeríttessenek. Ezek előrebocsátása után, hogy a részvénytársaság igazgatósági és felügyelőbizöttsági tagjainak kártérítő felelősségét közelebbről és különösen a bíróság feladata szempontjából megvizsgáljuk, a következő kérdésekkel kell foglalkozni: Az első kérdés az, hogy az igazgatósági tagság mikor keletkezik és mikor szűnik meg? Ha így megállapítottuk, hogy mikor van valaki abban az állapotban, hogy kártérítési felelősségéről egyáltalában beszélni lehessen, akkor szükségessé válik a kártérítési felelősség elemzése. Amint látni fogjuk, ennek a felelősségnek két eleme van: 1. megbízásba, törvénybe vagy alapszabályba ütköző cselekmény vagy mulasztás; 2. az ily cselekmény vagy mulasztás és a bekövetkezett kár közötti okozati összefüggés, amivel kapcsolatos még, 3. a károsult magatartásának vizsgálata. E kérdések megvizsgálása után ismertetni fogom a bírói gyakorlat egyes kiemelkedő döntéseit. Az igazgatósági tagság keletkezése és megszűnése. A kérdés az, hogy a felelősség megkezdődik-e már a Kt. 182—183. §-ai szerinti kinevezéssel vagy megválasztással; szükség van-e ezenkívül a tagság elfogadására, a cégjegyzékbe bevezetésére és milyen hatása van az igazgatósági tagságról való lemondásnak és a vonatkozó bejegyzésnek a felelősség megszűnésére. Nem kétséges, hogy az igazgatósági tagság nem jöhet léire egyoldalú tény folytán. így a puszta kinevezés, vagy megválasztás nem elég alap a személyes szavatosságra. Feltétlenül szükséges ehhez az, hogy a kinevezett vagy megválasztott személy a tisztséget el is fogadja. Az elfogadás történhetik kifejezetten; szóval vagy írásban. Ilyenkor a tisztség elfogadása nem vitatható és a felelősség sem lehet kétséges. Előfordulhat azonban, hogy a kinevezés 'vagy megválasztás elfogadása kérdéses. Ilyenkor a felelősség megállapítása szempontjából olyan tényeket kell keresni, amelyek arra utalnak, hogy hallgatólagos hozzájárulás történt. Ilyen ráutaló tény. amely az elfogadás tekintetében minden kétségei kizár az. hogy az igazgatósági tag aláírását a cégbíróság előtt hitelesítteti, vagy hitelesített aláírását a cégbírósághoz való bemutatás végett a cégbíróságnál eljáró társasági szervnek rendelkezésére bocsátja. Ilyen továbbá a részvénytársaság működésében való minden olyan részvétel, amely a törvény vagy alap-