Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 3. szám

84 nyilatkozott 1915-ben Lord Justice Pickford, mikor kijelentette: „A hírlapnak nincs több joga arra, hogy mit mondjon valamely ügyről, mint akármelyik közönséges halandónak; e jogelvnek maradéktalan fenntartása az angol sajtójog leglényegesebb követelménye." Ami már most az angol sajtó törvényes korlátozásait illeti, ezek általában négy nagy csoportba foglalhatók a szerint, amint az igazságszolgáltatás, az állam, a közerkölcs, vagy végül az egyéni becsület érdekeinek védelme céljából kívánják a sajtószabadságot megfelelő korlátok közé szorítani. • Ad 1. Az igazságszolgáltatás érdekeinek védelmére szolgáló törvényes sajtókorlátozás Angliában az ú. n. Contempt of Gourt miatti eljárásban csúcsosodik ki. A Contempt of Court (magyarul: a bíróság megvetése, vagy a bíróság iránti tiszteletlenség) bűncselekményének tényálladéka mindennemű engedetlenség, tiszteletlenség személy szerint valamely bíróval vagy általában valamely bíróság törvénykezési eljárásával szemben. Általában tehát kétféle a sajtójoggal szemben való kihatásában is. És pedig: 1. valamely ítélőbíró iránt írásban, nyomtatásban, vagy képes ábrázolattal elkövetett tiszteletlenség, mely alkalmatos a bírói tekintélynek a nyilvánosság előtt való ártalmas bemocskolására; 2. valamely, a bíróság előtt eldöntésre váró ügy oly pertraktálása a sajtóközleményben, mely alkalmatos arra, hogy a per pártatlan letárgyalását károsan befolyásolja, vagy általában gyanút vagy megvetést ébresszen az igazságszolgáltatás kellő menetével szemben. Az 1. alatti bűncselekmény, amely természetesen tettleg is elkövethető (így a mult évi december 15-én egy elégedetlen peres fél paradicsomot dobott a Fellebbezési bíróság ítélőbírája felé és mikor nem talált, azt a kijelentést tette, hogy kár, hogy nem célzott ügyesebben; a bíróság azonnal 6 heti fogházbüntetésre ítélte), Lord Russell meghatározása szerint: bármely elkövetett oly cselekmény vagy közzétett oly írat, mely arra irányul, hogy tiszteletlenséget fejezzen ki valamely bíróság vagy bíróval szemben, vagy azt célozza, hogy ezek tekintélyét lealacsonyítsa". Megjegyzendő azonban, hogy ,,úgy az egyes ítélőbírák, miként a bíróságok is, egyaránt elfogulatlan bírálat tárgyává tehetők". Ha tehát valaki bármily észszerű érvet vagy kifogást hoz fel arra vonatkozólag, hogy valamely bírósági cselekmény vagy határozat világosan ellenkezik a törvénnyel vagy a közjóval, úgy önmagában véve ezt egy angol bíróság sem tekinti, vagy legalább is jogszerűen nem tekintheti, bíróság iránti tiszteletlenségnek". Az itt utóbb lefektetett jogelvet 1936-ban Lord Atkin még szabatosabb formába öntötte, mikor kimondotta, hogy: „Ha valaki a nagyközönség közül nyilatkozatot tesz, de nyilatkozatában tartózkodik attól, hogy az igazságszolgáltatás szerveinek tisztátlan indokokat tulajdonítson, és általában csak a megengedett bírálat mindenkinek nyitva álló jogát gyakorolja, és nem rossz-