Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 3. szám

MAG YARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, II., Árvácska-utca 5. Telefonszám: 1-538-83. Egyes szám ára a melléklapokkal 2-40 P. 6 szám ára az első félévre 12'— P. 3. szám. Budapest, 1939. március hó. XX. kötet. Néhány szó az angol sajtójogról. Irta: dr. Csánk Béla, igazságügyminiszteri osztálytanácsos. Csodálatos optikai csalódás, hogy amikor a <világ legszabadabb sajtójogi rendszerével, az angol sajtójoggal foglalkozunk, tulajdonképen nem a szabadságról, hanem a szabadság korlátairól kell beszélnünk. E tény magyarázatául Nagy Emil nyugalmazott igazságügyminiszternek az a tréfás megjegyzése jut eszembe, amely szerint ,Angliában jogelv, hogy ott minden szabad, ami nem kifejezetten tilos". Mi sem jellemzőbb az angol sajtójogra. Angliában ugyanis a gondolatközlés elemi szabadságjogát, mint valami teljesen magától értetődő dolgot fogják fel, — they take it for granted. Éppen ezért az angol jogrendszerben, amelynek nincs külön sajtótörvénye, nem is találunk semmi olyan hangzatos elvi kijelentést, amely a mi 1914. évi sajtótörvényünk 1. §-ához hasonlóan a sajtószabadságot deklarálná. Az angolok a gyakorlati élet-adta lehetőségek művészei és nincs meg bennük a jogromantikusok makacs ragaszkodása bármely elmélethez. Mint már Bürke hangsúlyozta, sohasem deklaráltak ,,emberi" jogokat, hanem mindenkor megelégedtek azzal, hogy az ,,angol ember" jogviszonyait rendezzék, de még ezt is bizonyos józan reálpolitikai takarékossággal csak a felmerülő, kényszerítő szükség esetében. A sajtószabadság tehát Angliában nem annyira törvényi, mint Íratlan alkotmány — és szokásjogi alapon nyugszik. De e mellett jól tudják azt is, hogy korlátlan szabadság a civilizált társadalomban nincsen. Amint az angol Alsóház elnöke (Speaker), ez a parókás nagyhatalmasság, egyszer azt mondotta, hogy — a pápáéval összehasonlítva — az övé csak „korlátolt csalhatatlanság", éppen úgy az angol sajtójogászok a sajtószabadságról mint korlátolt szabadságról (limited freedom) beszélnek. Blackstone híres * Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületben 1939. évi január hó 25-én tartott előadás.