Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Dr. Ibrányi István: A törvényes öröklés az olasz magánjogi Kódextervezetben

78 tattá akaratát, hogy a történelmi 1809. év óta egybe nem hívott finn országgyűlés a jövőben háromévenként összeüljön s ezzel lehetővá váljon a hosszú idő óta .szünetelő törvényhozói munka folytatása. A későbbi években is az egylet életében nem egyszer visszatükröződött a finn nép politikai sorsa s önállóságáért való küzdelme. Az orosz elnyomás legsúlyosabb éveiben egyidőre az Egylet működését is felfüggesztették, vezetői közül többeket letartóztattak, Szentpétervárra vittek vagy száműztek. Az Egylet az ország jogkulturális fejlődésében jelentős munkával vette ki résziét. A jogélet legkülönbözőbb ágaiból kiválasztott vitakérdések tárgyalásai, amelyeken az ország legkiválóbb jogászai is résztvettek, nagy mértékben hasznára váltak a jogszolgáltatásnak is. Az Egylet a törvényalkotás reformja és kiegészítése tekintetében is számos javaslatot terjesztett elő s a kormány felkérésére a különböző törvénytervezetekről szakvéleményeket dolgozott ki. A tudományos munka támogatásához is különböző vonatkozásban hozzájárult; a tudományos értékű tanulmányokat és gyakorlati irányú megbeszéléseket egyaránt tartalmazó szakfolyóirat kiadásán kívül, említést érdemelnek a tudományos szakmunkákra kiírt pályadíjak, továbbá a legutóbbi időben megindított tudományos kiadványsorozat fenntartása. Végül jelentős munkát fejtett ki az északi népek jogkulturális együttműködésének kiépítése terén is, mely az utóbbi évtizedekben értékes eredménnyel járt. A Finn Jogászegylet eddigi nyolc elnöke közül említendők: /. Ph. Palmén professzor, aki az első években állt az Egylet élén, továbbá Jaakko Forsmann professzor, az ismert államférfi, aki a mult század utolsó (évtizedeiben az Egylet munkássága keretében igen jelentős tevékenységet fejtett ki, valamint a még életben lévő R. A. Wrede báró, a kiváló jogi iró, vlégül pedig az Egylet jelenlegi elnöke, 0. Hj. Granfelt, aki több mint egy évtized óta irányítja elismerésre méltó módon annak tevékenységét. A jubileum alkalmával az Egylet folyóirata külön ünnepi kötetet adott ki, mely Erik af Hallström történeti visszapillantásán, valamint K. J. Stahlberg, volt köztársasági elnök üdvözlő sorain kívül a következő tanulmányokat tartalmazza az Egylet tiszteleti tagjainak tollából: Söderholm (elnök, Helsinki): Egy évi közgyűlés. — Wedberg (legfelső bírósági tanácsos, Svédország): Ujrafelvétel. — Wrede (szenátor, Anjala): Az országgyűlési házszabályok 13. §-ának értelmezéséhez. A külfödi munkatársak dolgozatai: Andersen (Professzor, Kopenhága): Az egyenlőség elve közigazgatási jogi megvilágításban. — Eberstein (Professzor, Stockholm): A remuneráoiós juttatás \és megadóztatása a svéd jog szerint. — Schjelderup (legfelső bírósági tanácsos, Osló): A norvég polgári perrendi reform végrehajtása. A belföldi munkatársak dolgozatai: Alanen (egyetemi adiunkfus, Helsinki): A bűntettestípusokról. Beckmann (főtör-