Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Dr. Ibrányi István: A törvényes öröklés az olasz magánjogi Kódextervezetben

79 vényszéki bíró, Helsinki): A légi szállításról szóló törvény. Björksten (Professzor, Helsinki): A nemzetközi jog jelene. — Candolin (igazságügyi polgármester, Helsinki): Az elvált házasfelek gyermekei tartásának kérdése. -— Carlson (bíró, Helsinki): A jog hézagai. — Castrén (elnök, Helsinki): A felsőbíróságok bírói állásainaik betölétse. — Erich R. (miniszter, Helsinki): Adalékok a bűntettesek kiadatásához. — Gadolin (professzor, Turku): A névjog családjogi vonatkozásban. — Granfelt (professzor, Helsinki) : Az officialitás elve. — Grunér (főtörviányszéki bíró, Turku): Az ügyvédség az 1615—1734. terjedő korszakban. — Honkasalo (professzor, Helsinki): A perbeli csalás a jogszolgáltatás szempontjából. — Norrmén (ügyvéd, Helsinki): Finnország egyetlen kereskedelmi bírósága. — Nybergh (bíró, Helsinki): A hangosfilm szerzői joga. — Palmgren Bo. (Helsinki): A perrendtartás egyes szabályainak jelentősége az anyagi büntetőjog szempontjából. — Palmgren Gunnar (Helsinki): Követelhet-e a hitelező kártérítést a szerződéses bírságon (kötbéren) felül? — Planting (ügyviéd, Helsinki): Az ítélet jogereje a sommás eljárásban. — Sandclin (főügyész, Waasa): A törvényszék reformja, különös tekintettel a laikus elemek bevonásának kérdk'sére. — Schybergson (lektor, Tartu): Az egyetemi bíráskodás Finnországban. — Söderhjelm (ügyvéd, Helsinki): Reflexiók egyes bírói ítéletekhez. — Uggla (Helsinki): Az építési szolgalom a városokban. — Willgren (professzor, Helsinki): A községi szervezet, — a községi pénzügyigazgatás alapja. Brynolf Honkasalo helsinkii egyetemi tanár. (Fordította: Dr. R. Gy.) A Finn—Magyar Jogászszövetség. A Finn—Magyar Jogászszövetség megalakulása finn részről is megtörtént. A megalakulásról Hakulinen, a legfelsőbb törvényszék tagja, a következő sorokat intézte dr. Angyal Pál egyetemi professzorhoz, a magyar bizottság elnökéhez: Mélyen tisztelt Professzor Ur! A Finn Jogászegyesület, a Suomalainen Lakimiesten Yhdistys, 1937. évi december hó 17-én tartott évi ülésében foglalkozott a finn-magyar jogászi kapcsolatok kérdésével. Bevezető beszédem után — amelyben úgy az eminens, ideális, mint praktikus jelentőségét a magyar-finn jogászok közeledésének kiemeltem — a gyűlés tagjai nagy lelkesedéssel fogadták el azt a javaslatot, hogy Finnországban — hasonlóan a Magyar Jogászegylet példájához — kiváló jogászokból egy bizottság választassák a kölcsönös kapcsolatok megerősítésére és kimélyítésére. E határozat azonnali megvalósítása céljából az Egyesület vezetősége ugyanekkor este ülést tartott, amelyen 33 jogászt választott a Finn Jogászegyesület Magyar Bizottságába, akiknek nevét a mellékelt jegyzék tünteti fel. Igen örvendetes, hogy népeink rokonsága az utóbbi időben némeh konkrét tény által valóra válik s hogy a két ország jogászai is a ma-