Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - A TVT. és az ipari tulajdonjogok

51 egyszerű megszerzése, hanem uayy az is kell, hogy az így megszerzett ipari tulajdon még ezen felül megszerezze azokat a feltételeket is, amelyekét a tvt. 9. §-a előír, vayy, ha csak az 1. §-ra épít, megállapíttassék előbb, még pedig az illetékes hatósáy által a tisztességtelenség, vagyis a vétkesség. Amely utóbbi esetben még annak a bizonyítását is megkivánnám, hogy az újabb eljárás a tvt. területén nem üldözés, hanem szükséglet. És teljesen helytelen és felesleges megállapítani, hogy az utánzás eo ipso tv., ha hatályos ipari tulajdonjogot sért, lés ebből a kátyúból azután úgy kihúzni a székeret, hogy magát az ipari tulajdont semmisítem meg és teszem hatálytalanná. Hanem meg kell maradni az egyedül helyes és logikus úton: vizsgálni azt, hogy az illető ipari tulajdon megszerezte-e magának még azokat a külön feltételeket is, amelyeket a tvt. 9. §-a előír, és hogy egyáltalában alkalmas-e a feltételek megszerzésére, vagy pedig hogy tényleg meg van-e állapítva a vétkesség, lés a külön, további eljárás szükségessége. A jelen esetben a kir. Kúria megállapítja, hogy szó sem lehet „jellegzetességről". Ennek a megálllapítása után igénytelen véleményem szerint a tv. per eldőlt és további kérdés nincsen, lés főkép nincsen az a kérdés, hogy maga az ipari tulajdon fennáll-e vagy sem. Ha az ipari tulajdonnak nincs jellegzetes külseje, vagy neve, stb., akkor önmagában nincs tv. És jellegzetes külső, vagy név, stb. nélkül csak azokban a kivételes esetekben lehet tv., amikor a felperes bizonyítja, hogy az alperes illetékes hatóság által megállapított vétkes úton versenyez, 'és hogy ennek az elhárításához szükslége van a tvt. útjára is. Óriási logikai ellentét az egyik oldalon az ipari tulajdont olyan védelemben részesíteni, hogy önmagában véve, eo ipso, a tvt. külön feltételei nélkül is igényt tarthat a tvt. védelmére, és másrészt azután, ezen keresztül a megszerzett ipari tulajdont megsemmisíteni és hatályon kívül helyezni. Ha a kir. Kúria a tv. perekben nem tér át arra az egyedüli helyes álláspontra, hogy e perekben kizárólag a tvt. alkalmazható és a tv. elvei érvényesíthetők, és ha folytatódik az, hogy e perekben túlnyomórészt a védelem részéről belevitt, oda nem tartozó anyag nyomán a rendes bíróságok az ipari tulajdonjogok megszerzését és fennállását érdemi döntésük körébe továbbra is be fogják vonni és ezzel ezt a kérdést továbbra is el fogják vonni az egyedül illetékes közigazgatási hatóságoktól, és ha ezzel a rendes bíróságok önmagukat továbbra is rendkívüli perorvoslati fórummá teszik, sőt a vonatkozó megállapítási perek lehetősége révén önálló új fórummá léptetik elő magukat, úgy kétségtelen, hogy olyan jogbizonytalansághoz jutunk el, amelyet csak törvényhozási úton lehet megszüntetni. És addig olvan helyzetet teremtünk, hogy az ipari tulajdon annak törvényes megszerzése dacára is lényegileg érvénytelen marad, ha azt az érdekelt maga strohmann útján nem bíráltatja felül a tvt. alapján a rendes' birósággal.