Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - A TVT. és az ipari tulajdonjogok

49 üzleti tevékenységét üzletszerű orgazdaságra fekteti, mint az, aki azt szabadalom, védjegy, cég vagy minta üzletszerű bitorlására alapítja. Vagy ugyanúgy az, aki a záróra túllépésére, mint az, aki a versenytársainak súlyos testi sértéssel, vagy esetleg szándékos emberöléssel ideiglenes vagy végleges kikapcsolására épít. Mhitán pedig ezek az esetek mind a versenytárs vétkességére vannak felépítve, kétségtelen, hogy az egyedüli helyes és logikus és hogy a hatáskörök helyes megosztásának is az az egyedüli megfelelő út: bevárni, hogy az illetékes hatóságok ezt a vétkességet tényleg kimondják. Á vétkesség ezekben az esetekben előfeltétel. És kétségtelen, hogy a vétkességet csak az arra hivatott hatóság tudja tényleg megállapítani ás kimondani. K vonatkozásban u. n. objektív cselekményről szó sem lehet. Viszont a vétkességet nem bírálhatja el a tv. per során vagy kapcsán a polgári bíróság. És különösen nem ipari tulajdonok megsértése esetében, amely esetekben a büntető bíróságok is a törvény erejénél fogva kötelesek a közigazgatási hatóságok döntését bevárni és magukat ahhoz alkalmazni. (1895:XXXVII. t.-c. 54. §-a, 1895:XLI. t.-c. 12. §-a, 107.709/1907. K. M. rendelet 36 §-a.) De meggondolandó az is, hogy ezekben az esetekben a tvt. védelmi köre rendszerint nem is iszüks'éges, és a legtöbb esetben csak üldözés vagy túlzás, mert egyrészt sokkal hatályosabban lehet megvédeni a kivárni érdeket magával az illető bűnvádi eljárás folyamatba tételével, másrészt pedig a súlyosabb büntetendő cselekménybe a tv. mintegy beleesik és abban eltörpül. Mindenképen helyesebb tehát ezeket az ügyeket a saját területükön, a büntető területen meghagyni. És nem az ellenkezőjére felbiztatni, hanem arra szorítani a jogkeresőket, hogy maradjanak meg általában és első sorban a saját büntetőjogi védelmi területükön. A tvt. egész felépítéséből, de rendelkezéseiből is kétségtelen, hogy az volt a törvényhozói akarat, hogy ott segítsen, ahol a cégjog, stb. elavult volta vagy egyéb ok miatt nem nyújt kellő védelmet. És nem az volt a törvényhozói szándék, hogy a szabadalombitorlástól kezdve az összes tilalmakat és az azok alapján elinduló büntető eljárásokat feleslegessé tegye és kiküszöbölje. Azon a kerülő úton, hogy a tv. is az, ha valaki tiltott eszközöket vesz igénybe. A tvt.-nek ott van az igazi hivatása és jogköre., ahol nincsen külön védelem. És ahol kivételesen mégis szükség van a tvt.-re, ott legalább is meg kell kívánni elsődlegesen azt, hogy az illető ezt a külön vlédfelmet vegye előbb igénybe. És ha arra hivatkozik, hogy e külön védelem megsértése képezi a tisztességtelen versenyt, akkor egyrészt legalább önmaga hozza a jogerős bizonyságát annak, bogy ez a sértés az illetékes hatóiság részéről tényleg megállapíttatott, és másrészt legalább is valószínűsítse, hogy azon felül további, fokozottabb és csak a tvt.-ben biztosított védelemre is van szüksége. A kir. Kiiria a tárgyalt határozatához, amint arra dr.