Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - A TVT. és az ipari tulajdonjogok

48 §-át meg nem érdemlő ipari tulajdonok tág köre rekeszthető ki. E 'kérdés keretén belül elbírálható az előzetes használatnak stb.nek a tv. perekbe bevitt egész anyaga. És az esetleges előzetes használattal megint nem az illető ipari tulajdont magát és annak a kizárólagosságát kell hatálytalanítani és lerontani, hanem teljesen elegendő annak a megállapítása, hogy az elleniéi előzetes használata folytán nincs meg a törvény 9. §-ában előírt forgalmi felismerés. Ebbe a körbe tartozik az is, amit a kir. Kúria több Ítéletében úgy határozott meg, hogy „nem foglalható le", vagy .,el" a forgalom elől, akár általánossága miatt, akár az áru termiésze bével vagy rendeltetésével való összefüggése miatt, vagy akár csak azért is, mert az áruból adódó esztétikai adottság. A ..nem foglalható le;' vagy ,,el" helyesen ugyanis 11 gy fogalmazandó, illetve helyesen azt jelenti, hogy nem válhatik jellegzetessé. Eddig még nem találkoztam a joggyakorlatban olyan esettel, amely szigorúan a tvt. 9. §-a alapján maradva, ne lett volna ugyanúgy elbírálható, mint ahogy elbíráltatott erről az egyetlen helyes alapról történt kisiklás után, hatásköri összeütközéssel és az ipari tulajdont érintő otyan döntéssel, amely nem tartozik a rendes bíróságok hatáskörébe. Viszont minden olyan ipari tulajdon, amely alkalmas arra, és megszerezte magának a tvt. 9. §-ában körülírt feltételeket, az kétségtelenül igényt tarthat a tvt. 9. §-ában szabályozott védelmi jogkörre is és azért, mert ezt a védelmi jogkört iglénybe veszi, nem büntethető azzal, hogyr a rendes bíróságra nem tartozó fennállását, lényegét és hatályosságát teszik vita tárgyává. Egyedül és kizárólag az a büntetés sújthatja, hogy megállapítják róla, hogy nem alkalmas arra, vagy illetve hogy nem szerezte meg azokat a feltételeket, amelynek alapján a tvt. 9. §-ának a védelmi körére igényt tarthatna. Ugyanez áll a tvt. 1. §-ának a relátiójában is, mert, ha az utánzás nem esik a tvt. 9. §-a alá, hanem egyedül az 1. §. alkalmazható, akkor is egyedül és kizárólag a tvt. szempontjai alapján szabad elbírálni a kérdést, és nem kell, de nem is szabad ipari tulajdonjogi vitákat és kérdéseket hozzákeverni. Kivételi képez, amikor a tvt. 1. §-át egyedül és kizárólag azért hívják fel, mert már önmagában is az üzleti tisztességbe és általában a jó erkölcsökbe ütközik, ha valaki egy más jogterületen, — tehát az ipari tulajdonjogok terén is, — fennálló tilalom megszegésével fejt ki üzleti tevékenységet. Ennél a pontnál azonban az ipari tulajdonjogok szempontjából mindenekelőtt le kell szögezni azt, hogy ez a meglátás 1. nincs összefüggésben az ipari tulajdonjogok lényegével, megszerzésiével és fennállásával, hanem egyedül és kizárólag az azok megsértését tiltó jogszabályokkal, és 2. hogy itt általában az összes tiltó jogszabályok tekintetbe jönnek és nemcsak és nem különösen az ipari tulajdonjogok megsértését büntető paragrafusok. E meglátás szerint kétségtelen, hogy ugyanúgv tisztességtelenül versenyzik az a kereskedő, aki az