Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - A TVT. és az ipari tulajdonjogok

46 tehát nemcsak incidentaliter, hanem ellenkezőleg még az illetékes hatósággal szemben is hat. Teljesen tudatában vagyok annaik, hogy a birói gyakorlatban, — amint azt a legpregnánsabban a kir. Kúria a 49. számú, (amely iszerint a polgári bíróság az eléje vitt magánjogi igény elbírálásánál nemcsak a büntetőbíróság felmentő ítéletének [az eljárást megszüntető határozatának], hanem elítélést tartalmazó Ítéletének döntéséhez, illetve ténymegállapításához sincs kötve) és a 72. számú (amely szerint a polgári bíróság az eléje vitt magánjogi igény elbírálásánál a fegyverhasználat jogosságának kérdésében nincs kötve a közigazgatási hatóság vagy a büntetőbíróság [honvédbiróság] határozatához) jogegységi döntései fejezik ki — az az uralkodó felfogás, hogy a polgári perben releváns, de más hatóságok által már eldöntött kérdésekben a bíróság nem köteles vakon követni eme döntéseket, banem azokat és főkép az azokban eldöntött tényállásokat újból és függetlenül vizsgálat tárgyává teheti. De figyelembe kell venni azt is, hogy maga a 49. számú jogegységi döntvény is felállította azt a kivételt, „ha valamely különleges jogszabálynál fogva a magánjogi igény érvényesítésének jogalapja vagy föltétele a büntetőbiróságnak elitélést tartalmazó Ítélete". Ami egyet jelent: hogy kiviételt képez az az eset, amikor az előző hatóság döntésének u. n. constitutiv ereje van. Már pedig kétségtelen, hogy az ipari tulajdonjogok terén az engedélyezésnek, a bejegyzésnek vagy a belajstromozásnak kizárólagos tulajdonjogot biztosító constitutiv hatálya van. De ettől eltekintve az is kétségtelen, hogy ezek a jogegységi döntvények csak arra jogosítják fel a polgári bíróságot, hogy az előző határozatoktól függetlenül hozza meg a saját ítéletét, azok tényállásához vagy jogi döntéséhez kötve ne legyen. De semmi tekintetben sem jogosítják fel a polgári bíróságot arra, hogy magát a határozatot nyilvánítsák hatálytalannak. És még kevésbbé jogosítják fel arra, hogy ugyanabban a kérdésben, vagyis pl. az elítélés vagy a felmentés kérdésében határozzannak. Kötve nincsenek, de nem mondhatják ki, hogy a felmentő vagy büntető ítélet hatálytalan, amint hogy nem mondhatják ki, hogy a megadott mintaoltalom hatálytalan. Ez a helyes logikai szétválasztás adta volna -meg és adná meg ma is mindazoknak a kérdéseknek a nyitják, amelyek a tv. perekben mindinkább ijesztő módon kezdenek egymásba és összebogozódni. Ugyanis nemcsak törvény ellenes az iparjogokat constituáló közigazgatási határozatokat a rendes bíróságok érdemi döntésének a körébe vonni, sőt azok hatályossága kérdésében újból, esetleg ellenkezőleg dönteni, hanem teljesen felesleges is. A tvt. 9. §-a, amely ezekben az ügvekben állandóan^ szerepet játszik, merőben más tényállást tart szem előtt, mint a védjegy, a mintaoltalom, a cég vagy a szabadalom megszerzésének és annak alapján azok fennállásának a kérdései. A tvt. 9.