Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az olasz büntetőtörvénykönyv

39 alatt azt a roppant jogi reform müveletet végrehajtani, mely más nemzeteknél scxk-so,k évtized küzdelmeibe került. Ennek a gyökeres jogi és társadalmi átalakulásnak szellemi vezére Karnál Atat&rk volt. aki nemcsak a harctereken szerzett győzelmeivel írta be nevét a világtörténelembe, hanem hazájának jogtőrténelmében is egészen kiváltságos helyet foglal eb Ö a háború utáni idők együk legnagyobb hadvezér-állam í'érfia. Életrajzáról és nagyszabású életművéről most jelent meg vitéz József Ferenc főherceg eleiszavával dr. vitéz Horváth Béla fővárosi főjegyző részben németből fordított müve, amely különös tekintettel van a magyar-török kapcsolatokra. A mü a magyar jogászközönség szempontjából is figyelemre méltó. Kapható dr. vitéz Horváth Bála főjegyzőnél (Budapest, XL, Horthy Miklós-út 30.) ára 4 P 20 f. ELŐADÁSOK. A részvénytársaság szervezetének problémái. Kuncz Ödön előadása. Miként a Magyar Jogászegylet közgyűléséről írt beszámolónkban említettük, a közgyűlés keretében Kuncz Ödön tartott a fenti címen mindvégig rendkívüli figyelemmel hallgatott előadást. Bevezetőben kiemelte az előadó, hogy az élet mennyire eltávolodott a kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó több, ma már csupán papiroson lévő rendelkezésétől. A közgyűlés, igazgatóság, felügyelő bizottság, vagyis a részvénytársaság törvényhozó, végrehajtó és ellenőrző szerve a gyakorlatban teljesen elvesztették jelentőségüket, működésük puszta formalitássá vált s mindhárom szerepét egyesítette magában a vezérigazgató, a kit pedig a Kt. nem is ismer. Felvetette ezután a kérdést az előadó, hogy egyáltalán érdemes-e a részvénytársasági organizáció újjászervezésével foglalkozni? Erre a kérdésre igennel kell felelni s az újjászervezésnek — előadó szerint — abban az irányban kell haladnia, hogy a jogszabályalkotás kövesse az élet fejlődését. Figyelembe véve már most, hogy a kialakult helyzetben a vállalatok vezetése az ügyvezetésben ténylegesen résztvevő ügyvezető igazgatók kezébe van letéve, létesíteni kell az ügyvezető igazgatók testületét, a mely a vezérigazgatóból és az állandó alkalmazási viszonyban álló ügyvezető igazgatókból állana. Ez volna a részvénytársaság centrális szerve. A közgyűlés tehermentesítésére, esetleg helyettesítésére is szolgálna az igazgatótanács, a melybe az állandó, de kisebbségben lévő részvényesek is beküldhetnék képviselőiket. A közgyűlés intézménye fentartandó volna, de nem azzal a mindenható hatáskörrel, a mellyel papiroson ma rendelkezik. így el kellene vonni tőle az ügyvezetésbe beavatkozásnak és a zárszámadások megállapításának jogát. A közgyűlés legfontosabb szerepe az autonóm, az ügyvezetés feletti főnöki ellenőrzésben merülne ki. Az