Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az olasz büntetőtörvénykönyv

38 Adók és Illetékek Zsebkönyve. VIII. bővített kiadás, összeállították: dr. Hegyessy Gyula és dr. Nagy Dezső Bálint kir. közigazgatási bírák és dr. Almásy Károly pü. titkár. Ez az 1927. óta, részben egy, részben két évi időközökben megjelent munka ismerteti az egyenes és forgalmi adókat, továbbá az összes illetékeket, röviden, tömören és a gyakorlati szempontokat véve figyelembe. A jogszabályokra való bőséges utalások lehetővé teszik ezeknek a jogszabályoknak fáradtság nélküli felkutatását és a joganyagnak azokból való részletekbe menő megismerését. — A zsebkönyv összeállításában a fenti szerkesztőkön kívül résztvettek még a következők: Andreánszky István és Koós István kir. közigazgatási bírák, Kasztner Jenő szfőv. szv. főtiszt, Kerezsy Jenő állampénztári főtanácsos, Majercsák Ferenc és Scluner Sándor pü. főtanácsosok, Sz. Nagy Béla és Pataky Gedeon pü. min. o. tanácsosok, Nyulászi Alajos ügyvéd, Perlaky Károly közig, bírósági tanácsjegyző, és Pesztalics József pü. tanácsos. — Az llletékiigyi Közlöny kiadása. Ára: 5.— P. ŰJ KÖNYV TÖRÖKORSZÁGRÓL. A mohamedán Kelet, amely másfél évszázadom át hazáink nagy részére is kiterjesztette hatalmát, a maga társadalmi berendezkedésében és theokratikus jogrendszerében a nyugati civilizáció embere előtt mindig !különösnek, misztikusnak tűnt föl. S ez az életszemlélet és jogrendszerben ikülönbség volt okozója annak, hogy a hosszú helyi együttélés -dacára sem tudott a két fajilag rokon nép: a turáni magyar és török nép között összeolvadás létesülni. Egy nép társadalmi rendszere a jogrendszerének velejárója s egyiknek gyökeres megváltozása a másiknak is ugyanoly rohamos átalakulását hozza magával, amely folyamatban ok és okozat kölcsönhatásiban állanak egymással és nehéz őket egymástól megkülönböztetni. Ennek legeklatánsabb példája az a roppant terjedelmű s az állami, társadalmi és jogi élet minden fázisára kiható nagy átalakulás, amelyben a Törökország a világháború után keresztülment. Gázi Musztafa Kemál pasának mostani új törökös nevén Karnál Atatürknek — győzedelmes fegyverei nem csupán (katonailag szabadították meg a törökséget a sévres-i békediktátum béklyóitól, hanem Atatürk lángesze az új nemzeti Törökországot, a valahai Oszmán Birodalom jogutódát jogi és társadalmi bérendezikedésében is megszabadította a közé] kori theokratiko- feudális rendszer minden megkötöttségétől. Az ankarai nagy nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás hordozója, gyors egymásutánban szavazta meg mindazokat a törvényeket, ameilylyekkel Törökország a maga jogi struktúrájában egycsapással a nyugati értelemben vett modern országok sorába emelkedett. Az új törvényed fel ölel ilk az államnak szinte egész köz- és magánjogi rendszerét az államforma megváltoztatásától kezdve egészen a fez viselésé nek eltiltásáig: kiterjeszkednek a magánjogra, házassági jogra, kereskedelmi jogra, a bíráskodás úi>ászervezésére, a pénzügyi*jogra, a valutavédelemre, az u. n. kapitulációk megszüntetésére stb stb így aztán az új Törökországnak a közelmúltban sikerült rövid néhány év