Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az olasz büntetőtörvénykönyv

37 Rendkívül plasztikus szerző előadása, amikor reá mutat arra, hogy a magyar kormány, az elnyomó, aki erre soha kötelezettséget nem vállalt, megteremtette a ruthén föld autonómiáját és ezzel szemben a cseh kormány, a felszabadító, a szláv testvér, akit nemzetközi szerződés, saját alkotmánya s államfőjének aláírása kötelez a legszélesebb autonómia létesítésére, a már működésben lévőt is megsemmisítette és hiába küldött Wilson itteni megbízottja a legalaposabb vizsgálat után a magyar álláspontnak kedvező jelentéseket, a francia államférfiak akaratával szemben semmi sem használt. A békekonferencia Csehországnak ítéli a ruthén földet. Rendkívül figyelemreméltó az, amit szerző Millerand ismeretes kisérő leveléről mond. Ebben a levélben Ruthéniáról szólva azt írja, hogy Csehszlovákiával szerződést kötöttek, amely különleges módon* biztosítja a ruthének autonómiáját. Ez az úgynevezett kisebbségi szerződés, mely papíron valóban megadja a ruthéneknek az autonómiát: ,,a Csehszlovák állam egységével összeegyeztethető legszélesebb körű autonómiát". A ruthéneknek autonóm országgyűlést adnak, törvényhozói joggal stb. stb., végül a szerződés elrendeli, hogy a kisebbségi jogokra vonatkozó összes rendelkezéseket fel kell venni a cseh köztársaság alkotmányába. Természetes, hogy a csehek ezt a szerződést sem tartották be. A ruthéneknek ma sincs autonómiájuk, bár újabban a prágai parlament sokat tárgyalt erről. Különös figyelmet érdemelnek szerzőnek azok a fejtegetései, amelyek folyamán nemzetközi jogi szempontból bírálja el a trianoni békeszerződésnek azt a részét, amelyben Magyarország kötelezi magát a Csehszlovák köztársaság szuverenitásának elismerésére, amely magában fogja foglalni a ruthének autonóm területét. Magyarország tehát a trianoni szerződésben csak arra vállalt kötelezettséget, hogy elismeri annak a Csehszlovákiának szuverénitását, amely magában fogja foglalni az autonóm ruthén területet. Ilyen Csehszlovákia pedig nincs. Magyarország tehát nem köteles elismerni egy másfajta Csehszlovákia szuverénitását. A ruthén föld autonómiájának pedig nemcsak magyar szempontból van óriási jelentősége, hanem a bolsevizmus elleni védekezés szempontjából e jelentőség még sokkal nagyobb. A bolsevizmus ellen ugyanis csak akkor lehet majd eredményesen védekezni, ha Magyarországnak és Lengyelországnak közös határa lesz és nem áll módjukban a bolsevista oroszoknak csapataikat csehszlovák földön tolni előre Európa szívébe. Rámutat végül szerző arra is, hogy a csehek csak kizsarolják a ruthén földet, de lakosai részére semmi jót nem hoznak. A cseh hivatalos statisztika szerint a keresőképes lakosság csaknem teljes egészében munkanélküli. A magyar közvéleménynek kellene a magyar kormányt rábírni, hogy ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozzék, Rákóczi népét addig kellene megmenteni saját érdekében, magyar érdekből, de főleg európai közérdekből az emberi civilizáció érdekében, amíg lehet. Dr. Geőcze Bertalan.