Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az olasz büntetőtörvénykönyv

36 osztrák parlamentben. Az osztrák békedelegáció 1919. június hó 16-áa benyújtott emlékiratában szintén megkívánta, hogy az érdekelt népesség szabad népszavazás útján önmaga határozza el, kívánja-e a német Ausztriával való egyesülését. Renner osztrák kancellár nem sokkal később kijelentette, hogy Ausztria nem fogadja el az ajándékot, hanem rendezzenek előbb népszavazást. Az osztrák delegáció Clémenceauhoz intézett jegyzékében kijelenti, hogy ragaszkodik a népszavazáshoz. Mindennek dacára a békekonferencia népszavazás nélkül, tehát az érdekelt lakosság megkérdezése nélkül, Ausztriának ítélte ezt a területet, 3967 négyzetkilométert, 286.300 lakossal. Ezek a nemzetközi jogi vonatkozású megállapítások a Történelmi előzmények, valamint az Osztrák igények és az Önrendelkezési jog fejezetben foglaltatnak. A továbbiakban ismerteti a soproni népszavazás lefolytatását, majd az átcsatolt terület átvételével és megszervezésével kapcsolatban történteket. Megtaláljuk a jog egységesítését és a hatóságok átszervezését, a katonai szervezeteket, a politikai pártokat, az iskola és művelődés ügyét, valamint a gazdasági viszonyok leírásait érdekes statisztikai adatokkal. A 44. oldaltól kezdve szerző Függelékben ismertet népszámlálási adatokat és közli az osztrák békedelegáció javaslatát a népszavazás lebonyolítására. Dr. Geőcze Bertalan. A ruthén autonómia. Irta: Balogh-Beéry László. 1937. A pécsi egyetemi kisebbségi intézet kiadása. (28 oldal). Régen olvastam ilyen tökéletes kis dolgozatot, amely a témát teljes egészében felölelve, ilyen röviden és világosan adja. Teljes áttekintést kapunk a ruthén kérdésről az amerikai ruthén tanácsnak 1918. június 26-án történt megalakulásától kezdve napjainkig. Szerző azt fejtegeti, hogy a békekonferencián és az azt megelőző tárgyalásokon az utódállamoknak Magyarország terhére emelt igényei ellen mindenkor felszólaltak a nagyhatalmak, kivéve Franciaországot, amelynek képviselői ezeket az alaptalan igényeket szinte kierőszakolták. Ennek a feltűnő magyarellenes magatartásnak az volt az oka, hogy a francia államférfiak (Clémenceau, Tardieu stb.) felfogása szerint, Franciaországnak a németekkel szemben Európa szláv elemeit kell tömöríteni, ezeket kell a magyarsággal szemben erősíteni. A magyarországi ruthének tulajdonképen sohasem csatlakoztak a csehekhez. Csak Amerikában talált Masaryk néhány régen kivándorolt és amerikai állampolgárságot nyert ruthént, aki hajlandó volt ruthén tanácsot alakítani és a magyarországi ruthének autonómiáját követelni. Ruthén származású amerikaiak írták tehát alá azt a közös deklarációt, amely a békekonferencia elé került. Senki sem kérdezte, hogymit szólnak ehhez az érdekeltek: a magyarországi ruthének. Ezeknek eszükben sem volt a csehekkel paktálni annál kevésbbé, mert 1918. december 23-án Magyarországon ruthén miniszterséget szerveztek, ruthén minisztert neveztek ki és megalakult a ruthén tartományi gyűlés.