Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - A fellebbviteli érték a gyakorlatban

25 a kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelmet nyilvános előadáson intézi el, az ellenfél nem csatlakozhatik a fellebbezéshez, illetve a felülvizsgálati kérelemhez. Ez a szabály a régi perrend hatálya alatt nem ookzott lényeges jogsérelmet, mert korrektívuma volt az a generális szabály, hogy nyilvános előadás esetében is nemcsak az egyik, hanem a másik fél is élhetett fellebbvitellel. A jogorvoslati határidőn belül tehát mindkét félnek módjában volt fontolóra venni, hogy megnyugodjék-e az ítéletben, vagy éljen-e perorvoslattal és nem panaszkodhatott jogcsorbítás miatt az a fél, aki tudva azt, hogy csatlakozási joga nincs, a perorvoslat benyújtását elmulasztotta. A mai szabályozás mellett azonban nyilvános előadáson elintézésre kerülő esetekben az, akinek elutasítása, illetve elmarasztalása a fellebbviteli értéket nem haladja meg, teljesen ki van szolgáltatva az ellenfél perorvoslatának, aki minden rizikó nélkül viheti ügyét a felsőbb bíróság elé, mert hiszen az ellenfél csatlakozásának hiányában a felsőbb bíróság még abban az esetben sem változtathatja meg az ítéletet az ő rovására, ha a jogkérdésben nem is osztja az alsóbb bíróság felfogását. Szükséges volna tehát az említett törvényszakaszok módosításával a csatlakozás jogát nyilvános előadás esetében is megadni. Arra valóban semmi komoly ok nem lehet, hogy míg a kir. Kúria elé tartozó ügyekben az ellenfél akár 10 pengő érték miatt is csatlakozhatik az önálló jogorvoslatra jogosítottnak felülvizsgálati kérelméhez, addig a kir. ítélőtábla előtt, — ha a felülvizsgálati érték a 4000 P értéket meg nem haladja, — a felülvizsgálati kérelemmel élő fél perorvoslatához az ellenfél csak abban az esetben csatlakozhassék, ha 2000 P-t meghaladó összeg erejéig lett pervesztes. A jogorvoslatok igénybevételénél annak az elvnek kellene érvényesülnie, hogy csak az a fél éljen perorvoslattal, aki az ítélettel nincs megelégedve. A Te. ennek az elvnek az érvényesülését sok esetben lehetetlenné teszi. A károsult, akinek 6000 pengős kárigényéből a törvényszék 4000 P-t megítélt, ebben az ítéletben szívesen megnyugodnék. De nem teheti, mert ha a fellebbezési bíróság kárigényével teljesen elutasítaná, a Pp. 523. §-ának és a Te. 37. §-ar illetve a 49.000/1930. I. M. számú rendelet 2. §. 5. c. pontja értelmében nem élhetne felülvizsgálati kérelemmel a kir. Kúriához. Hogyan biztosítsa tehát azt a jogot, hogy a kir. ítélőtábla elutasító ítélete ellen további jogorvoslattal élhessen? Kénytelen az elsőfokú ítéletet, amelyben a perrendtartás eredeti szabályainak érvényben léte esetében megnyugodott volna, fellebbezéssel megtámadni, mert ha fellebbezéssel nem él és a 2000 P többletkövetelését elutasító ítéletben megnyugszik, úgy a pertárgy értéke 4000 P-re száll le és ha ezzel a követelésével a másodbíróság elutasítja, nincs további jogorvoslati joga, miután a 4000 P a felülvizsgálati értéket meg nem haladja. Hasonló helyzet keletkezhetik tartási, örökösödési, stb. perekben is.