Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Megjegyzések az új német részvénytörvényhez

20 lyet a részvénytársaságtól megkövetelünk, — mert ez a részvénytársaság létezésének nélkülözhetetlen erkölcsi bázisa — hozzátartozik azoknak a kapcsolatoknak az ismerete is, amelyek nagyon sok részvénytársaságot egy magasabb gazdasági egységbe: konszernbe tömörítenék. Ez a konszern az a láthatatlan, titokzatos gazdasági hatalom, amelyre bevezetőben már nagy vonalakban utaltam. Ennek a gazdasági valóságnak a jogi megfogalmazása és a jogrendszerbe való beállítása nyilvánvalóan a XX. században nagy fejlődésnek indult organizációs jognak a feladata. A német törvény 15. §-a a következőket mondja: ,,Sind rechtlich selbsstándige Unternehmen zu wirtschaftlichen Zwecken unter einheitlicher Leitung zusammengefasst, so bilden sie einen Konzern; die einzelnen Unternehmen sind Konzernunternehmen. Steht ein rechtlich selbstádiges Unternehmen auf Grund von Beteiligungen oder sonst unmittelbar oder mittelbar unter dem beherrschenden Einfluss eines anderen Unternehmens, so gelten das herrschende und das abhángige Unternehmen zusammen als Konzern und einzeln als Konzernunternehmen." Ettől kezdődően a törvényben visszatérően ismétlődik az egymástól függő társaságok fogalma (abhángiges Unternehmen) némcsak abban, hogy az ilyen kapcsolatokra az igazgatóság évi jelentésének (128. §.) ki kell terjedni és az évi jelentés tartalmát a vizsgálóknak is felül kell bírálni és arról jelentésükben megemlékezni (139. §.), hanem abban is, hogy a saját részvény megszerzésének a tilalmát nemcsak a részvénytársaság vonatkozásában érvényesíti, hanem a függő részvénytársaság által való megszerzését is tiltja. 17. Már megemlékeztem arról, hogy a törvény érdekes rendelkezéseket tartalmaz ezenkívül a betéti részvénytársaságról kü lönféle társasági formáknak (korlátolt felelősségű társaság, betéti részvénytársaság, bányatársaság stb.) részvénytársasággá való alakulásáról és részvénytársaságnak alacsonyabb rendű társasággá való alakulásáról, úgyszintén különféle vállalatoknak a fúziójáról. Ezeknek az ismertetése azonban már külön tanulmányt igényelne. Hozzátartozik még ehhez a képhez a büntető rendelkezések sorozata, amellyel a törvény a vagyoni felelősség mellé a büntetőjogi felelősség nagyon fenyegető, tehát nyilván preventív szánk cióit állítja be. Amilyen pontos és határozott a törvény szövegezése a részvénytársaság minden élet- és jogviszonyában, épp annyira kemény és határozott az új részvénytársasági deliktumok megfogalmazásában és a büntetési fokozatok megállapításában. Hasonlatosak ezek a rendelkezések az 1929. évi január 23-i francia törvény 12. és következő §§-ban foglalt büntető rendelkezésekhez (Loi du 23. Janvier 1929. sur les parts de fondateur emisses par les sociétés).