Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Megjegyzések az új német részvénytörvényhez

17 kereskedelmi érdekképviselet meghallgatása után más revizort nevezhet ki. Ez a megoldás kb. 50°/o-os kiegyezés abban a vitában, amelyet éveken keresztül folytattak különféle érdekeltségek arra vonatkozóan, hogy a vállalattól függetlennek elképzelt revizort a részvénytársaság közgyűlése választja-e, vagy pedig a bíróság delegálja. A törvény részletesen szabályozza a vizsgálók jogait, különösen az igazgatóság felvilágosítási kötelezettségét. Az erre vonatkozó viták elintézésére külön hatósági szervet (Spruchstelle) létesít (135. §.). A vállalat védelmét szolgálja a vizsgálók szigorúan szabályozott titoktartási kötelezettsége (141 §.). 10. A törvény kisebbség védelmi rendelkezései két irányúak: Az aktiv kisebbség védelem tekintetében a törvény régi nyomokon jár, amidőn minősített kisebbségnek, mely legalább 1/10- vagy l/20-ad részét teszi ki az alaptőkének, aktiv beavat kozási, illetve ellenőrzési lehetőséget biztosít, továbbá bizonyos fontosabb, a vállalat sorsát érintő kérdésekben a közgyűlés érvényes határozatát a közgyűlésen jelenlévő részvényesek minősített többségének szavazatához köti. Figyelemre méltó, hogy a quantitativ meghatározott kisebbségnek gyakoraltilag is érvényesíthető ellenőrzési jogai vannak. Az egészen törpe kisebbség védelmének feladata kb. a vállalat védelmére létesített szabályokkal oldódik meg. Ez a törvény által adott védelem a számadások valódiságának biztosításában, valamint az ezzel kapcsolatosan megszervezett vállalatok fölötti ellenőrzés megvalósításában jelentkezik, amelyről máifentebb is szóltam. így vállalatvédelmi intézkedés, de egyben kisebbség védelmi elgondolás az is, hogy az igazgatóság és felügyelő bizottság felelősségének megállapítása mellett azokkal szemben is kártérítési igényt állapít meg, akik az igazgatóságra és felügyelő bizottságra gyakorolt befolyásukat arra használják fel, hogy a társaság rovására őket meg nem illető külön előnyöket szerezzenek (gesellschaftsfremde Sondervorteile 101. §.). Ez tulajdonképen a háttérben maradó nagy részvényes felelősségének a szabályozása. 11. A törvényt vagy alapszabályt sértő közgyűlési határozatok lehetnek megtámadhatók, vagy semmisek. A vállalat védelmét szolgálja az, hogy a megtámadható határozatok körét a törvény meglehetősen megszorította, úgy személyileg, mint tárgyilag. Megtámadó jog általában csak azt a részvényest illeti, aki a közgyűlésen megjelent és határozat ellen szavazott, vagy azért nem jelent meg, mert a megjelenésben megakadályozták, vagy pedig szabályszerűen nem hívták meg. Az általános szabály alól kivétel a fentebb ismertetett 101. §-ban foglalt eset, mert a társaság érdekétől idegen külön előny biztosítására vonatkozó közgyűlési határozatot bármely részvényes megtámadhatja. A kisrészvényesek részéről nagy vállalatokkal szemben gyakran megnyilvánuló zsaroló célzatú megtámadásokat a törvény az-