Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Megjegyzések az új német részvénytörvényhez

18 zal akarja elhárítani, hogv az. olyan közgyűlési határozatok ellen, amelyek leírásokra, értékhelyesbítésekre, tartalék megállapítására vonatkoznak, részvényeseket megtámadási jog csak akkor illeti, ha az együttesen fellépő részvényesek az alaptőke huszadrészét kiteszik. Ugyancsak a zsaroló célzatú támadásokat a vállalat védelme érdekében azzal hárítja el, hogy feljogosítja a bíróságot arra, hogy az alaptalannak látszó keresetek esetében az alperes részvénytársaság kérelmére a per folytatását a felperes által a perköltségekre nyújtandó biztosíték adásához kösse (199. §.). Természetesen ezek a szilánkok, amelyeket a törvény szerves egészéből a hitelezői érdekvédelem, a vállalat védelme és a kisebbség védelem gondolatának demonstrálására felsoroltam, csak példaszerűek és korántsem adnak teljes képet arról a rendkívül pontos és rendszeres munkáról, amelyet a törvény, mint egy hosszú előkészítő munka végső eredménye, magában foglal. 12. A német törvény előkészítésének egyik igen nagy és fontos problémaköre volt a német részvénytársaságok tőke ellátásának előmozdítása, azaz olyan jogi megoldások keresése, amelyekkel a tőkeszükségben szenvedő német gazdasági élet tőkegyűjtési folyamata meggyorsítható és a tőkekoncentráció előmozdítható. Az ezzel kapcsolatos vita anyagát már a 34-ik német jogászgyűlés iratai tartalmazzák. Felvetődött az a gondolat is, hogy nem volna-e célszerű az angol-amerikai rendszerű részvényjog rendszerére áttérni, azaz elfogadni a „subscribed" vagy ,,issued capital" a ténylegesen lejegyzett alaptőke mellett az „authorised capital" az előirányzott — tervezett alaptőke rendszerét, szemben a kontinentális jog fix alaptőkéjével. Ezt ugyanis csak körülményesen lehet megváltoztatni, úgy hogy az alaptőke felemelés végrehajtásáig könnyen idejét múlja az a gazdasági adottság, amely az ügyletet eredetileg indokolta. Az angol rendszert azonban a fix alaptőke biztonságához ragaszkodó kodifikátorok nem fogadták el. Helyette kisegítő megoldást kerestek és így jött létre az u. n. feltételes és engedélyezett alaptőke emelés rendszere, amelyet már az 1931. évi Entwurf is tartalmazott. 13. A feltételes alaptőke emelés (bedingte Kapitalerhöhung) kizárólag kötvény konverzió vagy hitelezőnek biztosított elővételi jog, vagy fúzió előkészítése céljából határozható el. Az így kibocsátott részvények névértéke nem haladhatja meg az alaptőke emelés előtti alaptőke felét. Az engedélyezett alaptőke emelés tulajdonképen az igazgatóság részére szoros feltételek mellett megadott felhatalmazás, amellyel feljogosítja a közgyűlés, hogy legfeljebb az alaptőke 50°/o-át elérő mértékben az igazgatóság bocsásson ki új részvényeket és a kibocsátott részvényekkel akként bonyolítson le egy alaptőke emelést, mint hogyha a közgyűlés az alaptőke emelést