Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Megjegyzések az új német részvénytörvényhez

16 Amint láttuk, az igazgatóság a megbízás és ellenőrzés tekin­télyben a felügyelő bizottság alá van rendelve, azonban az ügy­vitel tekintetében önálló. De az igazgatóság, mint testület felett áll még az igazgatóság elnöke, akinek szerepe a törvényben ed­dig nem szabályozott, de a gyakorlati életben mindenütt ismert vezérigazgató szerepével azonos. Tehát az igazgatóság elnökének az ügyvitel mikénti irányítására döntő befolyása van. A törvénynek az igazgatóságra vonatkozó összefoglalása adja annak az érdekharmóniának a képét, amelynek a bizto­sítására a német törvény elsősorban törekedett (70. §. Abs. 1.). ,.Der Vorstand hat unter eigener Verantworfung die Gesell­schaft so zu leiten, wie das Wohl des Betriebes und seiner Ge­folgschaft und der gemeine Nutzen von Volk und Reich es for­dern ... Ist ein Vorstandsmitglied zum Vorsitzer des Vorstands ernannt, so entscheidet dicsér, wenn die Satzung nichts ande­res bestimmt bei Meinungsverschiedenheiten im Vorstand". 8. A közgyűlés hatáskörének szűkítésére vonatkozóan leg­lényegesebb az a fent már érintett rendelkezés, hogy a közgyű­lés csak abban az esetben határoz az évi számadások felett, amennyiben az igazgatóság által a felügyelőbizottság elé ter­jesztett évi mérleget ez nem fogadja el. Ezzel a közgyűlés hatás­köréből az irányítás egyik legérdemlegesebb eszköze alternatív módon kikerül. Tudjuk jól, hogy a valóságban a részvénytársaságok szám adásait eddig is csak forma szerint állapította meg a közgyűlés, lényegében mindig az igazgatóság döntött. Ezt a valóságos helyzetet a törvény szentesítette, amikor a mérleg megállapítás jogát forma szerint is az igazgatóság és felügyelő bizottság ha­táskörébe utalta azzal, hogy csak a két testület nézeteltérése esetén dönt a közgyűlés (125. §.). Különös súlyt helyez a törvény arra, hogy az évi számadá­sok a vállalat vagyoni viszonyainak hű képét adják, éppen ezért a törvény kötelezően alkalmazandó minta mérleg és minta nyereség-veszteség számlát közöl. Bár felhatalmazás van a tör­vényben arra, hogy az illetékes miniszterek a mintán változ­tassanak, mégis merevnek látszik ez a megoldás annak ellenére, hogy valóban teljes és világos képet csak egy világosan tago­zott, nem pedig összefoglaló tételekből álló mérleg adhat. Jobb lett volna ezt a megoldást a mozgékonyabb rendeleti útra te­relni, ahogy Kuncz is javasolja. 9. Ebbe a keretbe harmonikusan illeszkedik be az igazga­tósági jelentésnek előírt tartalma (127. §.), úgyszintén a függet­len revizorokkal végrehajtott és nemcsak a vállalat számadá3 saira, hanem működésére is kiterjedő szakszerű revizió. Itt megemlítendő, hogy az „Abschlussprüfert" szabály szerint a közgyűlés választja ugyan (136. §.), azonban akár az igazga­tóság, akár a felügyelő bizottság vagy 10°/o-ot kitevő részvény kisebbség kifogására a bíróság az érdekeltek meghallgatásával határoz és a megválasztott revizor (vagy revizorok) helyett a

Next

/
Thumbnails
Contents