Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Megjegyzések az új német részvénytörvényhez

15 Magától értetődően szabályozza a törvény a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak az alapítás körül előírt szabályok betartásával kapcsolatos felülvizsgáló kötelezettségét és különleges felelősségét is (41. §.), úgyszintén azoknak a szakértőknek a felelősségét, akiknek az alapítás szabályszerű lefolyásáról és érdemi belső tartalmáról készített jelentése egyik fontos okirata a cégbejegyzés iránti kérelemnek. 7. Érdekes változás a régi jog felfogásával szemben, hogy a törvény a részvénytársaság szerveinek a szerepét átértékeli. Látszólag ebben a vonatkozásban jut kifejezésre a legjobban az u. n. ,,Führerprinzip". A törvény megszükíti a közgyűlés hatáskörét és kibővíti úgy -az igazgatóság, mint a felügyelő bizottság felhatalmazási körét. A „Handelsgesetzbuch" felügyelő bizottságával szemben az volt az indokolt panasz, hogy az élet- és munkaképtelen testület. Nem képes egyébre, minthogy formaszerű aláírással szentesítse az igazgatóságnak azt az ügyvitelét, amelyet ugyancsak formaszerüen, tehát az érdemi vizsgálat és kritika lehetősége nélkül vesz rendszerint tudomásul a közgyűlés határozata. Már Kuncz Ödönnek, az 1926. évi tervezetében találkozunk olyan megoldással, hogy ez a felügyelő bizottság élő és hatályosan működni tudó, tehát reális hatáskörrel és ezzel arányban álló felelősséggel működő testület legyen. Az új német törvény ezt az elgondolást tökéletesen keresztül viszi. A közgyűlés hatáskörében meghagyja a felügyelő bizottság választásának a jogát. Az igazgatóságot azonban már a felügyelő bizottság nevezi ki. A felügyelő bizottság hatásköre nemcsak ezzel a lényegbevágó jogkörrel bővül ki, hanem kötelezettségei is vannak (95. §.), amelyeknek teljesítése szükségessé teszi, hogy minden felügyelő bizottsági tag állandó és szerves kapcsolatban legyen vállalatával és azokkal a szervekkel, amelyeket a törvény e célból megalkotott (saját kebeléből kirendelt bizottságok, könyvvizsgálók, stb.). Meg van tehát a lehetőség arra, hogy egyrészt megfelelő tájékozódást szerezzen, másrészt a törvény és alapszabály rendelkezéseinek betartása mellett hatékony felügyeletet is gyakoroljon. Igen lényeges rendelkezés, hogy a felügyelő bizottság állapítja meg az igazgatóság előterjesztésére fakultatív módon a részvénytársaság évi számadásait is (125. §.). Az a széles hatáskör, amelyet a törvény egyes részletintézkedései tovább kiszélesítenek, egy irányban nagyon meg van szorítva: általában nem adhat utasítást a felügyelő bizottság az igazgatóságnak az ügyvitelre vonatkozóan (95. §. Abs. 5. „Massnahmen der Gescháftsführung können dem Aufsichtsrat nicht übertragen werden. Die Satzung oder der Aufsichtsrat kann jedoch bestimmen, dass bestimmte Arten von Gescháften nur mit seiner Zustimmung vorgenommen werden sollen.") A felügyelő bizottsági tagok jogai és kötelezettségei személyesek és másra át nem ruházhatók.