Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 1. szám - Megjegyzések az új német részvénytörvényhez
9 szama alkalmas módon, a kincstár érdekeinek sérelme nélkül, apasztatnék. Ennyi könnyítéssel — mindennemű újabb megterhelés mellőzése esőién — a bírói gyakorlat aránylag rövid időn belül, talán egy-két év alatt is, nagyrészt leküzdhetné a tételes szabályok bonyolultsága és részben fogyatékossága miatt előállott nehézségeket s emelhetné a bíráskodás színvonalát. Ezt hathatósan elősegítené a törvényhozás, ha a fentebbiek szerint megalkotandó rövid, legfeljebb néhány szakaszos törvény indokolásában kifejezést adna annak, hogy részletes intézkedések tételét ezúttal azért mellőzte, mert az anyagi igazságnak megfelelő egyöntetű bírói gyakorlat kialakulása céljából ennek szükségét nem látta. Továbbá kívánatos volna a törvény indokolásában annak külön kijelentése is, hogy a bíróságoknak a kir. Kúria irányítása mellett módjában áll az írásbeliség túltengésének gátat vetni. Megjegyzések az új német részvénytörvényhez. Irta: Dr. Patakfalvy László. 1. Napjainkban Európában annyira domináló szerepet játszanak politikai szempontok, hogy a legszigorúbb értelemben vett jogalkotásban is már „világnézeti" megnyilvánulásokat keresünk. Minthogy pedig a jog művelői a tételes törvény szerkesztésénél, tehát a jogszabály alkotásánál szolidabb és biztosabb alapokat keresnek, mint a politikum, ezért a világnézeti jellegű törvényalkotást efemer jellegűnek szokták tartani, és olyannak, amely zökkenőket okoz és nem alkalmas a fejlődő életviszonyok aggály nélküli szabályozására. Nem tagadom, az új német részvénytörvény megjelenésekor ilyen aggodalmakat tápláltam, annál is inkább, mert éppen az új részvényjogi szabályozás az, mely különös jelentőségénél fogva szerkesztésekor nagy elmélyülést, komoly tárgyilagosságot és különös felelősségérzetet követel. Az új törvény figyelmes átolvasása ezeket az aggodalmakat nem igazolta. Az egyes szakaszok olvasása közben számtalan alkalommal találkozunk az államhatalom ellenőrző és beavatkozó jogával, amikor az ellenőrzésnek és a beavatkozásnak a jogcíme nemcsak a részvénytársaságban érdekelt részvényesek, alkalmazottak, vagy hitelezők érdekeinek a védelme, hanem a közjó és a nép védelmének gondolata is. (Der gemeine Nutzen von Volk und Reich.) Azt kell kérdezni ezek után, hogy a német törvénynek ezek a rendelkezései újszerű jelenségek-e, akár az élő részvényjognak — tekintettel a jogszabályra és a bírói gyakorlatra) — akár a részvényjogot előkészítő rendkívül nagy terjedelmű tudományos irodalomnak a felfogásával szemben. Azt a választ kell