Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - A Nemzetközi Jogi Egyesület ünnepi ülése

209 a nemzetközi jog összeomlását hirdető pesszimisztikus felfogást. Ellenkezőleg úgy látja, hogy az államközi jognak új termékeny iránya van kialakulóban. Ezután bemutatta a nemzetközi jognak a világháború utáni fejlődési állomásait. Rámutatott a nemzetközi jog új kodifikálására, a világháború után kialakult két új brit Monroe-doktrinára, az államközi kisebbségi jog és a háborút elítélő jogszabályok igazi jelentőségére, az államközi bíráskodás fejlődésére és az államközi igazságosság gondolatának a nemzetközi jogban való térhódítására. Különös részletességgel vázolta az államközi gazdasági jognak a világháború után bekövetkezett fejlődését. Előadásának második részében az előadó rámutatott a nemzetközi jogban bekövetkezett balsikerekre és azokra az okokra, amelyek ezeket a balsikereket előidézték. Végső következtetésében Faluhelyi professzor kiemelte, hogy az államközi jognak határt szab az állam létérdeke és szuverénitása. Éppen ezért az államközi jognak igazi tere a kultúrális és a gazdasági jog. Az állam szuverén akaratának a hadi állapotban való megkötése már a világháború alatt hiábavalónak bizonyult. A világháború után megkísérelték ezt az akaratot a háborún kívül megkötni; ez a törekvés is, a Nemzetek Szövetségével együtt csődbe került. Ellenben bámulatos fejlődés mutatkozott a XIX. század második felében megindult kultúrális és gazdasági nemzetközi jog további kiépítésében. Ez, Faluhelyi professzor szerint, a nemzetközi jognak legújabb és egyedül lehetséges fejlődési iránya. Az előadóknak dr. Osvald István elnök mondott hálás köszönett a rendkívül érdekes, tartalmas előadásokért. Este ünnepi vacsora volt a Hungáriában, amelyen dr. Nagy Emil alelnök, v. igazságügy miniszter mondott beszédet, amelyben a nemzetközi jog újból eljövendő uralmára ürítette poharát. Dr. Geőcze Bertalan. Folytatólagos beszámoló a II. büntetőjogi továbbképző tanfolyamról. A II. büntetőjogi továbbképző tanfolyam előadássorozatának keretében március 16-án dr. Angyal Pál egyetemi professzor elnöklete alatt dr. Mendelényi László, a pestvidéki törvényszék elnöke tartott előadást „Főtárgyalás a királyi törvényszék előtt" címen. A főtárgyalás a bűnvádi per súlypontja. Ezzel kapcsolatban számos probléma merül fel, melyeket röviden ismertetett az előadó. Az előzetes elnöki kihallgatásnak nagy jelentősége van, ez nem egy esetben eredményezte a későbbi főtárgyalás mellőzését. A főtárgyalás vezetéséhez rendkívüli judicium, jó ideg és erély szükséges. A magyar bíró ezen a téren rendkívüli feladatokat végez. A napirendjén nem ritkán 5—6 ügy, 30—40 tanú kihallgatása szerepel. Ismertette a vádlott kihallgatásával kapcsolatos perjogi szabályokat, összehasonlítva az angol-amerikai és kontinentális rendszerekkel. De lege ferenda szükség lenne a megerősítő eskü nélküli hamis tanúvallomások büntetésére, továbbá a jegyzőkönyvek vezetésénél a hites gyorsírók alkalmazására. A magyar bíróságok tagjainak