Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - A Nemzetközi Jogi Egyesület ünnepi ülése

210 személyi kiválóságai semmiben sem maradnak el az angol-szász világ bíróiétól. Szükséges lenne azonban, hogy a bűnvádi perrendszerünk minél többet merítsen az angol-szász jogvidék ünnepélyes gyakorlati és hagyományokban gazdag anyagából. A másik előadást ugyanekkor dr. Sellye Ferenc, ny. rendőrfőtanácsos tartotta, „Személyazonosító eljárá­sok technikája a büntetőjogi gyakorlatban" címmel. Az Ókorban és a Középkorban a testcsonkító és egyéb megjelölő eljárást alkalmazták a személyazonosítás terén. Később, francia kezdeményezésre a bertionnage néven ismert eljárás terjedt el, mely már egy cári ukászban, 1863-ban, hasonló módon szerepelt. A magyar rendőrség büszkesége, hogy a kon­tinensen először alkalmazták Francis Galton nagy felfedezését, sr dakti­loszkópiát, mint a személyazonosítás abszolút biztos módját. A leg­modernebb eljárások közül a röntgenográfiának és a retinofotografiának van különösen nagy jelentősége. A nemzetközi bűntettesek elleni küz­delemben a bécsi bűnügyi nyilvántartó-hivatal tölt be kiváló szerepet. Március 30-án dr. Krisztinkovich Antal rendőrtanácsos tartott elő­adást „Világnézet és büntetőjog" címmel. A világnézet rövid filozófiai meghatározása vitán ismertett,e hogy miként hatott az egyes korokban a világnézet a büntetőjog kialakulására. Az ószövetségi, a római és középkori büntetőjog a teoretikus világnézet hatása alatt alakult ki, melyet Platón, Arisztoteles, sőt Szent Ágoston filozófiája is irányított. A középkor büntetőjoga az egyház befolyása dacára is telve van ke­gyetlenséggel. Az emberiességi eszmén alapuló büntetőjog az új kor szülötte. A XIX. század büntetőjoga a racionalizmus, a liberalizmus és a francia forradalom nyomán alakult ki. A liberális világnézet ellen­akciójaként csakhamar létrejött a szociálizmus és a közélet mindinkább a társadalmi közösség eszméje felé orientálódott, az egyed helyett. A legújabb kori büntetőjog jellemzője, hogy a fő súlyt a közösség érde­keire fekteti. Előadását Serédi Jusztinián hercegprímás és Angyal Pál professzor szavaival zárja: „Csak a Krisztus szellemében való törvények hozásával lehet a népek javát szolgálni" és „Az új magyar büntető­törvénykönyvnek kereszténynek és magyarnak, a magyar lélekből fa­kadónak kell lennie". — Ezután Olchváry-Milvius Attila csendőr­alezredes tartott előadást ,,A csendőrség nyomozó szolgálatának kor­szerűsítése" címmel. Az előadó kifejtette azokat az okokat, amelyek a reformokat szükségessé tették. Rámutatott többek között a bűnözés számbeli emelkedésére és minőségi fejlődésére, mint olyan tényezőkre, melyek a csendőrségi nyomozószolgálatnak — főleg a kriminalisztikai teljesítmények terén való — korszerüvétételét kívánták meg. Az előadó ezután ismertette az 1930. évben felállított nyomozó alakulatokat, ezek­nek szervezetét, kiképzését, modern intézményeit és felszerelését is. Azután kifejtette, hogy a nyomozó alakulatok a csendőrségi nyomozá­( sokat olyan színvonalra emelték, amely a modern bűnözés minden meg­nyilvánulásával sikeresen veheti fel a harcot. 4705 Attila-nyomda részvénytársaság Budapest I. kerület, Szent 3ános-tér 1/a. — Telefon: *150—080. Igazgató: KULCSÁR ANDOR.

Next

/
Thumbnails
Contents