Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - A közgazdasági bűncselekmények fogalma és az 1930 évi olasz Codice penale szerinti tételesjogi szabályozása

186 igazságosság felé való törekvés. A büntetőjognak íehát bele kell avatkoznia a gazdasági életbe mindenkor, ha a büntetőjogot irányító magasabb, erkölcsi értékeszmékkel a közgazdaságot irányító gazdaságszerűség, a gazdaságfejlesztés elve szembekerül. Természetes, van az állam büntetőjogi beavatkozásának határa: a büntetőjoggal nem lehet irányítani a közgazdasági élet menetét. Ez a szociálpolitika feladata. A büntetőjog csupán oltalmazza a közgazdaságot azáltal, hogy tilalmakat állít fel a közgazdaság egésze ellen intézett támadások megakadályozása céljából és a közgazdasági helyzetekből a szociális életre háramló, egyéb káros kihatások megelőzése végett. Eszerint tehát közgazdasági bűncselekmény a közösség érdekét közvetlenül sértő olyan szándékos vagy gondatlan emberi tevékenység, vagy magatartás, amely az állam közgazdasága, annak valamely lényeges intézménye ellen irányul, avagy más szociális szempontot sért és a jogrend által biztosított gazdasági helyzetnek visszaéléses használatából ered. A fenti meghatározás csupán tudományos definíció. Ezzel tehát nem egy igen tágan értelmezhető kerettörvényt próbáltunk megkonstruálni, hanem csupán a jogrendszernek különböző helyein található, hasonló tárgyú bűncselekményeknek tudományos meghatározását kíséreltük meg. Arra nézve, hogy miképen lehetséges a tudományosan meghatározott közgazdasági bűncselekményeknek tételesjogi szabályozása egy büntetőkodex külön fejezetének keretén belül, szolgáljon például a fasciszta, olasz büntetőjognak 1930. évi törvénykönyve. ,, . . . a nemzet oly magasabbrendű organizmus, amelynek élete, céljai és működési eszközei az őt alkotó csoportok és egyének felett áll. Erkölcsi, politikai és gazdasági egység .. . A munka, annak minden megnyilatkozása, úgy szellemi, technikai, mint kézművi formája, szociális kötelesség. Ez ok miatt és csupán ez ok miatt áll a munka az állam védelme alatt. Nemzeti nézőpontból a termelés komplexuma egységes. Céljai is egységesek, amely célok az egyén jólétében és a nemzeti hatalom fejlődésében foglalhatók össze." A Carta del Lavoro e kodifikált alapelvei előzték meg az új olasz büntetőtörvénykönyvet, amely a 8. cím alatt két fejezetben foglalja össze a közgazdasági bűncselekményeket. Az első fejezet tartalmazza „a közgazdaság elleni", a második pedig „az ipar és kereskedelem elleni" bűncselekményeket. A lényegesebb rendelkezések: „Aki nyersanyagot, mezőgazdasági, vagy ipari termé ket, vagy termelési eszközt megsemmisít, úgyhogy ezáltal a hazai termelés tetemes kárt szenved, 3—12 évig terjedő fogházzal és 20.000 lirán felüli pénzbüntetéssel büntetendő. (449. §.)