Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - A közgazdasági bűncselekmények fogalma és az 1930 évi olasz Codice penale szerinti tételesjogi szabályozása

187 „Aki oly növényi, vagy állati betegséget okoz, amely az ország mező- vagy erdőgazdaságát, vagy állatállományát veszélyezteti, 1—5 évig terjedő fogházzal büntetendő. Gondatlanság esetén 1000—20.000 liráig terjedő pénzbüntetés szabandó ki. (500. §.) „Aki azzal a célzattal, hogy a belső értékpapír, vagy áruforgalmat megzavarja, hamis hírt közöl, kohol vagy terjeszt az értékpapír vagy az áru árának csökkentése, vagy növelése végett, 3 évig terjedő fogházzal és 3000 lirán felüli pénzbüntetéssel büntetendő. (501. §.) Ugyanez a bűncselekmény a háború idején elkövetve, hogyha a bekövetkezett árfolyamváltozás következtében a nemzet ellenálíóereje gyengült, 5 évig terjedő fogházzal és 30.000 lirán felüli pénzbüntetéssel büntetendő. Jellemző azonban a kódex logikus rendszerére, hogy ez a bűncselekmény gazdasági defetizmus címmel a közjogi bűncselekmények, nem pedig a közgazdasági bűncselekmények között szerepel. Az 502—505. §§-ok a sztrájk és a munkáskizárás tilalmál mondja ki és annak különleges célból való elkövetését bünteti. A sztrájk és a munkáskizárás politikai célból elkövetve 6 hónapig terjedő fogházzal, valamely hatóságnak (ide tartoznak a corporációk, mint közjogi testületek is) bizonyos magatartásra való kényszerítése céljából elkövetve két évig terjedő fogházzal büntetendő. Az 507. §. a boykottra tartalmaz büntetést. „Aki abból a célból, hogy bizonyos személyeket a munkaszerződések be nem tartására, dolgok, vagy eszközök nem szállítására kényszerítse, vagy pedig, hogy az ipari, vagy mezőgazdasági eszközök közvetítését megakadályozza a párt, vagy az egyesület hatalmi helyzetének a kihasználásával, vagy emberek toborzásával, a cselekmény véghezvitelét megkísérli, 3 évig terjedő fogházzal büntetendő. Az 508. és 509. §§-ok a munka alkotmányának legfontosabb rendelkezéseit a következő büntetőjogi szankciókkal látják el. „Büntetendő, ha valaki abból a célból, hogy a munka természetes kifejlődését hátráltassa, zavarja, valamilyen mezőgazdasági, vagy ipari üzembe behatol, azt elfoglalja, vagy idegen emberek, gépek, vagy munkaeszközök felett rendelkezik úgy, hogy abból a mezőgazdaságnak vagy az ipari termelésnek kára származik." „A munkaadó, vagy munkavállaló, aki a kollektív szerződést, vagy a korporatív szervek határozmányaiból fakadó kötelezettségeket nem teljesíti, 5000 liráig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. Az a munkaadó, vagy munkavállaló pedig, aki a munkaügyi hivatalnak a munkaviszályt eldöntő határozatát nem hajtja végre, vagy annak elleneszegül, 1 évig terjedő fogházzal, vagy 10.000 liráig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő."