Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - Ahol nem lesz bírói jogsegély

183 esetre a bíróság mái négy nagytanácsa, ilyen törvényes rendelkezés mellett, sokkal gyorsabban el tudja intézni, mint a javaslatban felállítani tervezett kisebb létszámú Országos Döntőbizottság. De nincs súlya annak az érvnek sem, hogy az itt felmerülő viták inkább tény, mint jogkérdések. Ha a kivető hatóság a jogszabályt nem sérti meg, lehet hogy nem lesznek indokolt jogviták; ha azonban megsérti, lesznek. Lp azért kell bírói jogsegély, hogy a kivető hatóság tudatában legyen annak, hogy a jogszabály helyes alkalmazását nem az irott utasítások irányítják, hanem a törvényes jogszabály megtartását a független bíróság ellenőrzi. De, — nem térve ki arra, hogy hazai jogi felfogásunk a tény és jogkérdést egymástól alig elválaszthatónak tartja és perjogunk a felülvizsgálat harmadfokú jogorvoslatának újabb szabályozásánál a tény- és jogkérdés merev elválasztását meg is szüntette, — szem elől téveszti ez az indokolás azt is, hogy a panasz jogorvoslata, — amint a bíróság ép egy hasonló hatásköri kérdésben kifejtette,3 — „jogrendszerünkben tartalmilag korlátozva nincs és kiterjed a tény- és jogkérdésre egyaránt és miután egyetlen valóban bírói oltalmat nyújtó lehetőség, ennek megvan a maga helyes oka is, mert sérelmet nemcsak az alaki vagy anyagi jogszabályok megsértésével, hanem a beszerzett adatok és vélemények helytelen elbírálásával is szenvedhet a fél és a ténybeli adatok, vélemények, stb. elbírálása is lényegileg bírói funkció, amelyet helyes, ha bírói függetlenséggel és biztosítékokkal felruházott bíróság végez". A fenti bírói határozatban foglalt álláspont mellett nincs semmi jelentősége annak, hogy a váltságügyekben az indokolás szerint, a jogorvoslatot szükségessé a tén3Tmegállapításoknál előfordulható tévedések teszik. De ha ez az indokolás komoly tartalommal bírna, akkor az egyenesadó, sőt nemcsak egyenes, hanem az összes rendes adó ügyekben meg kellene szüntetni a bírósági jogsegélyt. Az adóalanyra kevésbé fontos az egy évre szóló kereseti, jövedelmi és vagyonadó kivetés és itt van panasz jog, amikor azonban a közteher viselés elve ugyanazon alapvető szabályok mellett, de sokkal nagyobb mérvben ragadja meg a vagyont; amikor a birói jogsegély megadásához sokkal fokozottabb érdek fűződik és a meg nem adás sokkal nagyobb veszélyt jelent, akkor megtagadjuk. Itt hiányzik a logika. Meglepő, hogy a gyors elintézést a javaslat más eljárásjogi és lényegbe vágó intézkedéssel nem biztosítja, pedig az 1921. • i L 1675. elvi határozatot, amelyben a bíróság a K. K. H. Ö. 103. §. első bekezdésének c) pontjában foglalt jogszabály és a miniszter hasonló tartalmú álláspontot kifejtő átirata ellenére, a kivetésszerű általános forgalmi adóátalány kérdésében a bíróság hatáskörét állapította ineg. 7069/1929. sz. ítélet.