Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 4. szám - Szabadalmi büntetőjog a birói gyakorlatban
150 sek feltétlenül, vagy a panasziott által leleendö biztosítéktól feltételezve feloldhatók," Ebben a §-ban körülírt eljáráshoz szoktak legjobban ragaszkodni a sértettek és legtöbb esetben az eljárás nem is terjed ezen túl, ugyanis a hatóság váratlan megjelenésétől megrettent ter helt szívesebben egyezkedik, csakhogy megszabadujon a kényszerintézkedések súlyától. Már ebből is láttájuk, hogy milyen veszélyeket rejt ez a szakasz magában és hogy mennyire kell vigyáznia a bírónak, nehogy egy zsarolási manőverhez nyujtsun hatósági segédletet. Még jobban megnehezíti a bíróság helyzetét az a körülmény, hogy erről a nagyfontosságú eljárásról a torvény nagyon szűkszavúan intézkedik, a Bp. XI. és XII. fejezete pedig csak nagy megszorításokkal alkalmazható .ekintettel a szabadalmi törvénynek, mint lex speciálisnak követelményeire. Az 55. §. csak zárlatról és más hasonló intézkedésekről szól, de a gyakorlat a zárlatot összekötötte a bírósági szemlével, amelyet a bíró mindig személyesen foganatosít. Nem akadálya ennek a Bp. 65. §-a, amely tudvalevőleg kimondja, hogy aki nyomozó vagy vizsgálati cselekményeket teljesít, nem lehet az ügy bírája mert a Bp. 528. §-a szerint a nyomozást járásbirósági ügyekben az eljáró bíró teljesíti. Ezt egyébként a budapesti büntető törvényszék B. 6863/1929. számú határozatában külön ki is mondta. A bírónak, miután hozzá beérkezelt a zárlati kérelem és meggyőződött arról, hogy annak alaki kellékei megvannak: azt a legf ónosabb kérdést kell eldöntenie, hogy a bitorlás ténye valószínű-e. Igen nagy súlyt kell helyezni erre a 'kérdésre, meri egy alaptalan feljelentés alapján indult zárlati eljárás óriási károkat okozhat az alaptalanul megvádoltnak. Például azt az iparos'., aki egy speciális termék készítésével foglalkozik csak. a konkurrense egy alaptalan szabadalom bilorlási keresettel birói aszszisztenciával tehetné tönkre, ha a bíróság nem vizsgálná a legnagyobb lelkiismeretességgel a bitorlás valószínűségének kérdését. A közgazdasági életre még veszélyesebb volna, ha egész gyártelepeké! béníthatna meg működésükben ily módon a 'konkurrencia. Fontos tehát, hogy a bíróság még mielőtt kiszállana a helyszínére, olyan bizonyítékot kívánjon a sértettől, mellyel ez már valószínűsíteni tudja a bitorlást, mert pusztán a hatósági apparátus megjelenése kiszámíthatatlan károkat okozhat. Kevés vigaszt nyújthat a felmenteti terheltnek az a körülmény, hogy a feljelentő tartozik kárát megtéríteni. Ez a kártérítés ugyanis az esetek 90%-ában illuzórikus, mert a sértett majdnem mindig szegényjogos. A fennálló jogszabályok alapján nem áll módjában a bíróságnak megakadályozni azt az igen elharapódzott és az államkincstárt is súlyosan megkárosító visszaélést, hogv nagy cégek strohmannok — többnyire kisiparosok — nevén jelentik be szabadalmukat, akik nekik használati jogot engednek, saját közük a szabadalomhoz pedig mindössze annyi, hogy az ügyvédi meghatalmazást, valamint a szegénységi bizonyítvány kérdő ívét aláírják. A leghelyesebb volna talán külföldi mintára nálunk is