Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Az effektivitás kikötése a dollárbetéteknél

135 ződéseknél, hol kirovóként oly pénznem szerepel, mely a teljesítés helyén nincsen forgalomban, tekintettel a dollárkurzus nagyobb mértékben való leesésére, a fent érintett 326. §. alkalmazást nyer-e. Ha végigtekintünk a gazdasági élet válságos idejében keletkezett súlyosabb jogi problémák felett, azt tapasztalhatjuk, hogy a KT. 326. §-a volt az, mely jogi szempontból való látszólagos egyszerűsége és világossága mellett, súlyos feladatok elé állították a jogot alkalmazó közegeket, mert hiszen nem hunyhattak szemet a felett, hogy e törvényhely merev alkalmazásánál a döntés ellentétbe kerülhet ama uralkodóvá vált jogi axiómával, hogy a teljesítési kötelezettség megállapításánál a fenforgó összes körülmények vizsgálata mellett figyelembe veendők a jóhiszeműség és méltányosság parancsolta követelmények is. Jogtörténeti szempontból visszatekintve már most a KT. 326. § egyes rendelkezéseinek változatos értelmezésére, kialakult az a meggyőződés, hogy a törvény betűihez való ragaszkodás azzal a következménnyel járna, hogy az abnormális gazdasági viszonyok szülte adottságok az egyik vagy másik fél kötelezettségét, illetve jogát, — kapcsolatban az idézett törvényhelynek a conversióra vonatkozó rendelkezéseivel — a szerencse függvényévé teheti. A koronaromlás idejében például sok vitta volt arról, hogy az effektivitás kikötésének joghatálya szempontjából feltétlenül szükséges-e a „kifejezett kikötés", avagy pedig ez utaló magatartás útján is megállapítható-e. Utalok e tekintetben dr. Bátor Viktor (A pénztartozások jogszabályai, 232. oldal) és dr. Löw Loránd (A lerovó pénztérték kifejezett kikötése, Ker. Jog 1935. május) nagyértékű fejtegetéseire. Egyébként a Kúria a koronaromlás idejében számos ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogyha a teljesítés helye kikötés vagy jogszabály alapján külföldi volt, úgy ez a körülmény tekintet nélkül a fizetés tényleges helyére, ugyanolyan jelentőségű, mintha az effektivitás kiköttetik. Számos esetben továbbá, ha a vételár idegen valutában állapíttatott meg, és az ennek megfelelően eszközölt számlázás ellen a vevő nem tett kifogást, a Kúria ugyancsak megállapította az effektivitás kikötését. (P. VII. 7070/1925. Hiteljog tára 1925. évf. 19. eset.) Viszont az a körülmény, hogy a bírói gyakorlat abban az időben kiterjesztőleg értelmezte az effektivitás kikötésének lehelőségét, azzal volt magyarázható, hogy e kikötés mellett a conversiós alapon való teljesítést a hitelező visszautasíthatta oly időben, midőn a bírói gyakorlat még azon az állásponton volt. hogy a conversio időpontjául a fizetés .napjával szemben a lejárai napja az irányadó. A dollárbetéteknél a Kúria hiteljogi tanácsa a KT. 326. §-át alkalmazhatónak nem találja, mert mint arra indokolásában he1 vesén utal: ,,a KT. 326. §-a a gazdasági élet és forgalom rendes 10-