Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Az effektivitás kikötése a dollárbetéteknél

136 lyamatát tartotta szem előtt és a felmerülő vitás kérdéseket a gazdasági élet oly időszakának szemmel tartásával szabályozta, midőn a különböző államok pénznemének értéke állandó volt s egyik vagy másik állam pénznemének, mint a teljesítés eszközének megjelölése és ezáltal a kötelem tartalmának megállapítása egyik félre sem jelentett számbavehető különbséget. Viszont azonban a dollárnak az 1933. évet megelőző időhöz viszonyított értékváltozása már nem a gazdasági élet rendes folyamatának a következménye es így az értékváltozás a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlyát a teljesítés követelésére jogosult félnek ehhez fűződő érdekét már oly mértékben érinti, hogy adott esetekben a kötelem tartalmának megváltozását idézné elő." (P. VII. 777 1937. sz.) Egy másik határozatában pedig (P. VII. 6072' 1936. sz. Ker. Jog 1937. évf. 61. eset) leszögezi a m. kir. Kúria, hogy a fentebb idézett ítéletben kifejtett jogi álláspontnak nem áll útjában a Polgári Jogi Határozatok Tárában 264. szám alatt felvett elvi határozat sem. mert az e határozatban eldöntött kérdés, a most szőnyegen forgó kérdésnek a fordítottja. A P. VII. 1 113/1937. számú ítélet (Ker. Jog 1937. évf. 80. eset) ugyancsak nem találja alkalmazhatónak a KT. 326. §. 2. bekezdésének alkalmazását, mivel a takarékbetétnek dollárra történt átszámításával a dollár a felek szándéka szerint nem pusztán számolási érték gyanánt, hanem a betét értékének állandóságát biztosítani hivatott értékmérőül szolgál a felek jogvitájának eldöntésében. E döntéssel kapcsolatban Csak azt kívánom megjegyezni, hogy adott esetekben a dollár nem minősíthető számolási értéknek, mert az utóbbi alatt dr. Nagy Ferenc tanítása szerint (Magyar Kereskedelmi Jog Kézikönyve 159. oldal) „oly képzeleti pénz értendő, mely csak számításban, de nem valósággal létezik és a amely a tényleg kivert pénznemek rosszaságának ellensúlyozására használtatott viszont a dollár valósággal létezik. Egyébként rendkívül nagy jelentőséggel bír a KT. 326. §ónak a: adott esetekben való félretétele, mert az ebben megnyihdkozó álláspont tulajdonkép arra mutat, hogy a „rebus sic stantibusc' elvét alkalmazhatónak véli a Kúria, indokolt esetekben fennálló jogsz<diályok (dkalmazhatósága szempontjából is. Készemről a dollárbetétek felértékelése tekintetében elfoglalt álláspontját a legfelsőbb bíróságunknak minden vonatkozásban helytállóaknak tartom úgy jogászi szempontból, valamint azon elgondolásokból kifolyólag is. hogy a hasonló betétek keletkezése idejében uralkodó hitelkrizis következtében a felek azt a szempontot tartották szem előtt, hogy a gazdasági élet rendes folyamatának helyreállítása végett a hielezők leheőleg védve legyenek azoktól a megrázkódtatásoktól, melyeknek a röviddel azelőtt lezajlott koronaromlás idejében ki voltak téve. Itt kívánom megjegyezni, hogy nagy figyelmet érdemelnek dr. Bátor Viktornak a Kúria gyakorlatával szemben támasztott