Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Az effektivitás kikötése a dollárbetéteknél

133 Heller^) szerint a szigorított dologháznál, minthogy ez az elítéltre a fegyházbüntetéssel azonos jogkövetkezményekkel jár, a fegyházbüntetés elévülési szabályai irányadók és csak az lehet a kérdés, hogy adott esetben a btk. 120. §-ának — a fegyházbün Lelésre vonatkozó pontjai közül — melyik alkalmazható? A Bn. 43. §. 2-ik bekezdésének az utolsó soraiban is az olvasható, hogy a szigorított dologházba utáltakra „a fegyházbüntetés végrehajtására megállapított szabályokat kell alkalmazni" Ámde ügy Hellernek a magyarázata, mint a törvényben kifejezésre jutott rendelkezés, csak abban az esetben nyújt elfogadható megoldást, ha az őrizetnek a bíróság által megállapított tartama 15 évet — szerintem 12 évet — nem halad meg. Tagadhatatlan, illetve gondolok arra is, hogy az ÉT. 36. §-a értelmében, a folyamatban levő és az újabb szabadságvesztésbüntetés együttes tartama 20 évig kiterjeszthető, és tagadhatatlan az is, hogy e szakasz alkalmazása esetén is felmerülhet az elévülés kérdése. Az is előfordulhat, hogy az elévülés szabályai ennél az esetnél is zátonyra juthatnak, de egy törvénynek a fogyatékosságával nem lehet pótolni egy másik törvénynek — ugyanabban a kérdésben — tapasztalható hiányát. Fejtegetésem konklúziója tehát az, hogy akár jogi következménynek tekintjük az elévülést, akár nem, büntetőszabályainknak olyan hézaga tárul elénk, amelynek kitöltésére nem lehet más hivatott, mint a törvényhozó. Az úgynevezett font- és dollárperek, melyeknek tárgya főként az, hogy a fennt nevezett valutáknak az aranyalaptól való elválásuk után bekövetkezett árfolyamcsökkenése, a conversioval kapcsolatban a hitelező terhére irandó-e, még ez idő szerint is a hiteljogi judicatura homlokterében állanak. Ha visszatekintünk a háború után bekövetkezett válságos gazdasági helyzetre, azt tapasztalhatjuk, hogy a felmerült bonyolult és nehéz jogi kérdések, — melyek egyébként mindig a gazdasági adottságok függvényei voltak — eldöntésénél a pionir munkát a bíróságok végezték és a legtöbb esetben úgy nálunk, mint külföldön az egyes bírói döntések után és azok kapcsán sarjadzottak azután ki a mélyenszántó jogirodalmi viták is. A dolog természetéből következik, hogy a font és dollárnak az aranyalaptól való elválása folytán felmerülő vitás kérdéseknek miképen való megoldása tekintetében a jogirodalom«) i. m 284. o. Az effektivitás kikötése a dollárbetéteknél. Irta: Dr. Schwartz Tibor, kir. ítélőtáblai bíró. i