Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A malomjogról

121 maneni és az amerikaiak alcatrasi telepeit. Sajnos bíróságaink a szigorított dologiház intézményét, amely a magyar büntetőjogban a visszaesők elleni küzdelem batályos eszköze nem alkalmazzák megfelelő mértékben. Érdékes statisztikát közöl az előadó arra vonatkozólag, hogy mennyire fordított arányban áll a visszaesők nagy száma a szigorított dologházba utaltak számával. Ismerteti a szigorított dologház intézményét és evvel kapcsolatban felhívja a jogszolgáltatás figyelmét annak minél szélesebb körű alkalmazására. A továbbképző tanfolyam további előadássorozatában dr. Orsós Ferenc tartott előadást „A nyomkutatás" címmel, vetített képekkel. Orsós professzor két részre tagolható előadásában foglalkozott a legkülönbözőbb téren található nyomfogalommal és az ebből vonható következtetésekkel. Előadásának második részében a speciális vérnyom-kutatás problémáival és felhasználásával foglalkozott. A nyom-fogalmaknál a mikroszkóp, a botanika, a zoológia, geológia és antropológia igen fontos szerepet tölt be. Az esetek óriási számában mutatta be a hatóságoknak nehéz munkáját a következtetésnél és bizonyításnál. Rámutatott arra a rendkívüli felelősségre is, mely az orvosszakértőkre hárul a nyomból való következtetésnél. Dr. Heller Erik előadása: Anyagi jogellenesség és büntetőjogi reform. A Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályában 1938 február 12-én tartott előadás. Az anyagi jogellenesség tana szakítás a merev jogi pozitivizmussal, azaz azzal a felfogással, hogy a tételes jog a jogot a maga egészében tartalmazza. Eredetét tehát annak a felfogásnak köszönheti, hogy a tételes jog gyökerei kivüle és felette álló, tehát magasabbrendű elvekre nyúlnak vissza. A jogi pozitivizmushoz való szélső ragaszkodás a felvilágosodottság korszakának volt egyik jellegzetessége. Ezzen a korszakban még a jogszabályoknak az illetékes jogalkotók által való értelmezésétől is idegenkedtek. Azóta a pozitivizmus merevsége lényegesen enyhült. Büntetőjogi téren látható jelei vannak ennek abban, hogy Bbk.-ünk életbeléptetése óta joggyakorlatunk a törvény rendelkezéseire vissza nem vezethető büntetőjogi fogalmakat fejlesztett ki. Ilyenek különösen a törvényen kívüli jogellenességet kizáró okok. Az anyagi jogellenességi tant a német irodalom, a joggyakorlatra támaszkodva, fejlesztette ki. Kiinduló pontja a bűncselekményi fogalmaknak tényálladékokba tömörítése. Ebből következik a Nullum crimen sine lege elve, aminek ellentéteképen a pozitivisztikus felfogásnak az felelne meg, hogy viszont minden, ami bűncselekményi tényálladékot foglal magában, büntetendő cselekmény, hacsak a törvény valameyl kifejezett rendelkezései pl- a jogos védelemre vonatkozó) ki nem zárja annak büntethetőségét. Az elmélet azonban nem ilyen irányban fejlődött, hanem úgy, hogy bizonyos esetekben a törvény megfelelő