Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A malomjogról

120 hatnak. Ennek megállapítása mellett kiemeli, hogy a kódexnek nem minden rendelkezése követésre méltó. Az öntudatlan állapottal, míint beszámítást kizáró okkal a kódex tíz szakaszban foglalkozik, holott ezzel szemben a magyar büntetőtörvény egy szakaszban végez ezzel az anyaggal, minek oka az, hogy törvényünk a bírói gyakorlatnak és a jogtudománynak tart fenn olyan kérdéséket, miket az olasz kódex tüzetesen szabályoz. A részegség a kódex szerint a beszámíthatóságot nem zárja ki és nem is csökkenti. Sőt egyes esetekben a büntetés emelésére szolgál alapul. Ilyes eset az ittas állapot szokásszerűsége. A jogos védelem határának félelemből, ijedtségből vagy megzavarodottságból való túllépése a büntethetőséget a kódex szerint nem zárja ki. E helyett a gondatlan túllépés esetére tartalmas a kódex rendelkezéseket. A végszükség körét a kódex a mi büntetőtörvénykönyvüiikhöz hasonlítva erősen kiterjeszti, s ezáltal ezt a beszámítást kizáró okot erős gyakorlati jelentőséggel ruházza fel. Mert a végszükség, úgy ahogy azt törvényünk körülírja, felette ritkán nyerhet megállapítást, s így gyakorlati jelentőséggel nem bír. A fiatalkorúak büntetőjogát a kódex nem építi ki oly tökéletesen, mint a magyar törvények. A továbbképzőtanfolyam február 16-án Dr. Angyal Pál egyetemi tanár elnöklete alatt tartolta meg előadássorozatának második részét. Először dr. Laky Lajos rendőrfőkapitány helyettes, detektivfőnök tartotta meg előadását „Logika és nyomozás" címmel. A logika általános törvényeinek ismertetése után ezeknek szerepét vázolta a nyomozásban. Általában két csoportra osztjuk a bűncselekményeket: helyszínes és intellektuális bűncselekmény ék re. Az intellektuális bűncselekményeknél az aktához keressük a tettest, a helyszínesnél a tetteshez az aktát. Ismerteti a büntető perrendtartás, a miniszteri és főkapitányi rendeleteket, amelyek a nyomozást szabályozzák. Általános elvként megállapítja, hogy a nyomozó első kötelessége a nyugalom. Egy kézben kell egyesíteni a nyomozást. Az utasítások legyenek mindig szabatosak, érthetők és végrehajthatók. Az egyéni kezdeményezést össze kell kötni a nyomozó szervek akaratátvitelével. Röviden vázolta a nyomozásban követendő sorrendet, majd gazdag tapasztalatából példákkal bizonyította be a logika elveinek a nyomozásban való szerepét (Paizs-utcai gyilkosság, kispesti ékszerrablás, józsefvárosi gyilkosság). Ezután dr. Hacker Ervin egyetemi m. tanár tartott előadást „A visszaeső bűntettesek kriminalitása és az ellenük folytatott küzdelem eszközei" címmel. Az előadó rámutatott arra, hogy a visszaeső bűntettesek száma állandóan nő. A visszaesőik elleni büntetőjogi küzdelem külföldön a deportációban és a relegációban nyer alkalmazást. Vetített képekkel ismertette az olasz nizidai, a német hahnövesandi, az angolok ando-