Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A malomjogról

104 a malomjogot a királyi kisebb haszonvételek közé sorozzák is, akkor is ez a jog csak a vizi, illetőleg szárazmalmokra terjed ki, de semmiesetre sem az olyan gépi erővel hajtod malmokra, amelyek a földesúri malomjog keletkezésének idejében ismeretlenek volták. Következésképen akkor, midőn a törvényhozás a gőzmalmokat a földesúri malom jog hatálya alá nem tartozónak mondja ki, nem szükséges a földesúri malomjogosítvánnyal bírók részére kártalanításit megállapítani, mert ennek következtében őket semmi 'károsodás nem éri. A javaslat törvényhozási tárgyalása alkalmával azonban vita tárgyává tették, hogy ez az elvi álláspont helytálló-e és előtárták azt az ellentétet, amely a törvényjavaslat indokolása és szövege között fennállani látszik. A felszólalások alapján a javaslatot visszautalták az igazságügyi bizottság elé, amely a javaslatot átszövegezve, azzal a jelentéssel terjesztette a képviselőház elé, hogy az igazságügyi bizoltság a javaslat „gőzerőre berendezett és állandóan gőzerővel működő malmok" kifejezése helyett „gőzerőre állandóan berendezett és kizárólag gőzerővel működő malmok" kifejezést talált helytállónak. A bizottsági jelentés kiemelte, hogy „a bizottság a módosításokat azéri tartotta szükségesnék, hogy minden lehető kétségnek eleje vétessék arra nézve, mikép az alkotandó törvény a javaslat szellemének megfelelően csak az olyan gőzmalmokra alkalmazható, melyek akként vannak állandóan gőzerőre berendezve, hogy kizárólag gőzerővel működjenek; hogy ennélfogva a jelen törvény hatálya alá nem esnek az olyan malmok, melyek nem kizárólag gőzerővel működnek, vagy melyeknek gőzgépei — mert a malommal állandó összeköttetésben nincsenek — más célokra is használtatnak." A törvényhozás — a javaslatot ilyen értelemben elfogadván, — a bizottsági jelentés álláspontját tette magáévá. Az igazságügyi bizottság tárgyalási anyaga, illetőleg az ott elhangzott felszólalások nem állanak rendelkezésünkre, kétségtelen azonban, hogy a bizottsági jelentés és a bizottságban megállapított szöveg elvi álláspontja nem egyezik teljes mértékben a törvényjavaslat eredeti alapvető álláspontjával, amire a hozzászólók a képviselőház plénuma előtt reámutattak. Ugrón Ákos az 1836:VI. t.-c. 8. §-ára hivatkozással az előadói állásponttal szemben reámutatott arra, hogy a földesúri malomjog bármelynemü malom tekintetében fennáll, Gulner Gyula pedig, hogy az előadói állásponttal nem egyezik elvi tekintetben, ha a törvény megkülönböztetést tesz állandóan és nem állandóan gőzerőre berendezett malmok között (id. Napló 223. 1.), Halász Bálint viszont, hogy a törvényjavaslat a földesúrnak új jogosítványt ad, mert a gőzmalmokra — az indokolás álláspontja szerint is — a földesúri jogosítvány nem terjed ki (id. Napló 381. 1.). Igaz ugyan, hogy ezzel szemben Apáthy István előadó a tárgyalás folyamán azt hangozhatta, hogy az igazságügyi bizottság áítal ajánlott szöveg az eredeti javaslat-