Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A végrehajtást szenvedő létfenntartáshoz való joga ingatlan zárlata esetében

102 tamra szükséges élelmi-, tüzelő- és világítószere, vagy ha készpénze volna, akkor egy havi megélhetésére szükséges anyagot, illetve ezek beszerzésére szükséges készpénzt nem lenne szabad lefoglalni. Vigasztalhatja magát azzal, ha nem haszonélvező vagy tulajdonos, hanem gazdatiszt, cseléd, munkás, napszámos, munkavállalkozó, részes arató vagy részes munkás volna, akkor a munkaviszonyon nyugvó, vagy a termésjárandóságra vonatkozó igényét az 1933. évi V. t.-c. árverés, zárlat vagy csőd esetén is megvédelmezné. A gazdát a munkaviszonyon nyugvó igénye sem illetné meg? Már a Vn. 2. §-ának 15., 16., 18. pontjaiban lefekteteti elvek értelemszerű alkalmazása, a mentességnek a zárlat természetéhez simuló megfelelő elismerését követeli meg. A mezőgazdasági ingatlan tulajdonosára levezetett jogelv, mint a létfenntartáshoz szükséges jövedelem követelhetésére vonatkozó általános igény, a házingatlan tulajdonosát és haszonélvezőjét is megilleti. Nézetem szerint tehát a végrehajtást szenvedőt ez az igény megilleti. Visszás is volna, hogyha az igényt a haszonélvező kikötménnyé, a tulajdonos a tulajdont értékesítve, járadékká alakítaná át, akkor a megállapítottság címén, az így élvezett összegből a létfenntartásra szükséges rész mentesülne, de e nélkül a létfenntartás fedezetére szükséges összeg megállapítottsága nem állhatna elő. IV. Az igény feltétlen előfeltétele a rászorultság, tehát az, hogy a létfenntartásra nincs más fedezet. Az igény elismerése tehát független attól, hogy a zárgondnok követel-e díjazást vagy nem, —- független attól, hogy a zárlat alá vett vagyon nagyobb értékű-e, mint a hitelező vagy hitelezők követelése. A túlterhelt ingatlan jövedelméből is a szűkös tartást fedezni kell. A mérv már függ attól, hogy a zárlatnak mily nagy a jövedelme és hogy az ingatlan értéke jóval nagyobb-e mint a fennálló biztosított követelés és e szerint kell tekintetbevenni a társadalmi állást is. Nézetem szerint elvileg sem lefelé, sem felfelé nincs korlátozó szabály. Bár a sorrend kérdése felvetve nincs, meg kell említenem, hogy. nézetem szerint, a szűkös tartás mérve erejéig a létfenntartásra szükséges összeg, a köztartozások előnyös tételét is megelőzi, mert a K. K. H. ö. is ismeri a létfenntartás mentességét, nem is tekintve ajra, hogy a további létfenntartás érdekében ismeri az adóelengedést és adóleírást is. V. Végül és utólag meg 'kell említenem, hogy nézetem szerint is, bár nem a bíróság feladata a tényleg létező jogot, az általa helyesnek tartott elvekkel helyettesíteni "és nem a bíróság feladata az alakilag szövegezett és el nem avult joggal szembeszállani (1. Jog. IV. évf. 296. 1.), de a helyes szociálpolitika szellemében, ott, ahol kifejezett szabály nincs, épp a joggyakorlat feladata: ..a különbségek és ellentétek egyensúlybon'ó hatásának