Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A Magyar Jogászegylet újabb Grosschmid-előadása

38 szükség van a siker érdekébeH^víülás-erkölcsi, filantrópikus, társadalomtámogató tényezők segítségére is. A kettő között: a szakorvos az összekötő tiszt a harcban. A most ismertetett monográfia az összekötő tiszt kimerítő helyzetjelentése; amiért minden tekintetben elismerés jár szerzőnek. Zöldi] Miklós ELŐADÁSOK. A Magyar Dogászegylet újabb Grosschmid-előadása. A Magyar Jogászegylet mult év november 7-én tartott teljes ülésén dr. Almási Antal kir. kúriai bíró, c. egyet. rk. tanár tartott előadást a Jogászegylet által már megkezdett Grosschmid-előaoások újabb láncszemeként „Grosschmid és a családjog" címen Az előadást — helyszűke miatt — csupán rövid tartalmi kivonatban a következőkben közöljük: Grosschmid szerepe és jelentősége a családjogban ugyanaz, mint a magánjog többi részeiben: felszabadított bennünket az osztrák jogtudomány által addig gyakorolt túlságos befolyástól. A családjogban Grosschmid főleg, mint kodifikátor jelentkezik a saját törvénytervezeteivel és azok indokolásával, majd más. erre az anyagra vonatkozó törvények, törvénytervezetek és azok indokolásainak összeállításával és kommentálásával. A házasság és családjogi felfogását szintén a magyar nemzeti magánjog gondolatától való áthatottság jellemzi. A családjog, és főleg a házasságjog területén Grosehmid kezdeményezte azt a reneszánszot, amelynek ma is örülhetünk és amelynek még a jövőben ís sok új gyümölcsöt kell hajtania. Grosschmid szerint a házasságjog reformját leginkább az egységes nemzeti jog megalkotásának követelése indokolta. A Ht. alapgondolatainak jogi felépítése egészben vagy legalább is túlnyomó részében Grosschmid műve. Egyetemi előadásaiban kiemelte1, hogy a házasságkötésnek a Ht. által iniciált módja lényegesen különbözik attól, amely 1848. előtti jogunkban fennállott. Itt azonban nem az egyházi és polgári házasság közötti különbségre gondol, hanem arra a tényállásra, amely a házassági kötelék jogi következéseit szüli. Míg ugyanis ez régibb jogunkban az eljegyzés vagy a házasságkötés alapján történt elhálás volt. ma a polgári tisztviselő előtt lett ügyleti akaratkijelentés, mint consensualis tény az. amely a házassági kötelék összes hatásait életre kelti. Amit a házasélelnek megfelelő jogok és kötelezettségek egymással összefüggéséről mond. épen olyan rendkívül éles és szemléltető, mint egyéb fejtegetései. — Lényegileg Grosschmidnak köszönhetjük, hogy a közszerzeménynek örök jogi felfogása kiküszöbölődött. A MMT. Grosschmidnak a közszei zeményről vallott felfogását nem fogadta el egészben. Nem fogadta el tudniillik azt, hogy a köz-