Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A Magyar Jogászegylet újabb Grosschmid-előadása

39 szerzemény a házastársak között jogközösséget létesít. A házassági vagyonjogi akaratnyilvánításokat Grosschmid kétoldalú szerződéseknek, forgalmi értelemben vett visszterhes ügyleteknek fogja fel. Az eljegyzés szerinte annyiban nem kötelmi jogviszonv. hogy az nem létesít tipikus kötelmet, melynek teljesítése természetben követelhető és kötbérrel biztosítható. — Grosschmid házasságjogi és házasság vagyonjogi dolgozatai a magyar nemzeti géniusz igaz szülöttei. Fontos feladatunk, hogy őket tanulmányozzuk és a jövő nemzedékek számára is megóvjuk. A nagy érdeklődéssel ki sért előadást, amelyet a Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb Tanulmányok című folyóirat egész terjedelmében hozni fogja — a rendkívül nagy számban megjelent előkelő jogászközönség élénk tetszésnyilvánítással honorálta. Az előadást követő vacsorán a serlegbeszédet dr. Vladár (iábor kir. kúriai tanácselnök mondotta. Ezt a beszédet mai lapszámunkban vezetőhelyen közöljük. Gyorsírási javaslatok a polgári és büntető perrendtartás küszöbön álló reformjához. Dr. Keléniji Jenő ügyvéd már évek óta foglalkozik a gyorsírásnak a polgári és büntető perben való fokozottabb alkalmazásának kérdésével és e tárgyban már 1930-ban készített a gyorsírási ügyek kormánybiztosának megbízásából javaslatot. Most, hogy az igazságügyi kormány a polgári és büntető perrend reformjának kérdésével foglalkozik, sőt, hogy a polgári perrendi reform javaslata el is készült, újabb előterjesztést intézett e tárgyban a gyorsírási ügyek kormánybiztosához és erről az ügyvédszövetségnek a bírósági gyorsírószolgálat Levezetésének tárgyában megtartott ankétján is részletes jelentést tett. Most azután a Magyar Gyorsírók Országos Szövetsége felkéré" sere e kérdésekről nagysikerű előadást tartott, amelyen megjelent dr. Tróger Ernő min. tanácsos, a Gyorsírási Ügyek m. kir. kormánybiztosa is valamint a gyorsírási élet legtöbb vezető egyénisége. Előadásában rámutatott arra, hogy a jelenlegi büntető és polgári perrend csak korlátolt mértékben teszi lehetővé a gyorsírók alkalmazását, holott az anyagi igazság érdekében fontos volna, ha a tárgyalásokról fontosabb ügyekben hiteles gyorsírási feljegyzések is készülnének. Ennek érdekében részletes javaslatokat terjesztett elő, amelyek egyrészről biztosítanák a gyorsírási feljegyzések teljes szakszerűségét, megbízhatóságát és hitelességét, másrészről pedig azt, hogy amikor a felek bármelyike kéri a gyorsíró alkalmazását és a gyorsírási feljegyzések költségeit előlegezi, úgy a bíróság e kérelmet a lehetőség határain belül teljesíteni legyen köteles. Eddig ugyanis a bíróság a felek ezirányú kérelmét minden indokolás nélkül elutasíthatta, ez ellen a határozat ellen a fél semmiféle jogorvoslattal nem élhetett. Felhívta előadásában Kelényi ügyvéd a Gyorsírószövetség figyelmét egyúttal