Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 10. szám - A pénzügyi jog rendszere
435 Kok arra irányulnak, hogy a pénzügyi jogviszony a jogszabályban megállapított tényállásnak megfelelően létrejöhessen és hogy a szolgáltatás teljesítéséi büntetőjogilag is szankcionálják. Ilyen szabályok természetesen az általános büntetőjogban is vannak; vannak azonban olyanok, melyek kizárólag a pénzügyi büntetöjogba tartoznak. A pénzügyi büntetőjog anyagi és eljárásjogi részre lenne osztható. Az anyagi jogszabályok magában az anyagi büntetőjogban s az egyes adókat, illetékeket, jövedékeket szabályosé törvényekben és rendeletekben, az eljárásjogiak különösen ;i Jövedéki büntető szabályok és a Jövedéki bűnvádi perrendtartás tételeiben lalálbatók. Eljáró forumok egyrészt a pénzügyi hatóságok, másrészt a büntetőbíróságok. A pénzügyi jog harmadik része végül a pénzügyi közigazgatás joga, röviden a pénzügyigazgatási jog. Mind az első, mind ;i második fejezetben szabályozott jogviszonyok esak akkor konkretizálódhatnak, hogyha a közület megfelelő szervei rendszeres aktusokkal közreműködnek. A pénzügyigazgatási jog tehát jogszabályokat tartalmaz a különféle batáskörben és illetékességben eljáró szervekre vonatkozóan, szabályozza a pénzügyi eljárás különféle alakjait, ezek között első sorban a pénzügyi jogviszony megállapítását — adókivetés, illetékezés —, a szolgáltatások beszedését, kezelését, könyvelését, stb. Ide sorozhatok a behajtás eljárási szabályai is. A pénzügyi igazgatási és eljárási jog szabáIvai töképen jogtechnikai jellegűek, azonban a 'kompromisz^zumos közjogi cél — a szükséges nagyságéi közbevételek előtéri intése s az állampolgárok szabadságjogának minél kisebb mérvű korlátozása — esak a helyes technikai szabályok útján valósulhat meg. Hiába vannak pl. a jövedelemadónak vagy társulatiadónak célszerv és igzságos anyagi jogszabályai, hogyha a/ adókivetésié nincsen megtelelő igazgatási lehetőség vagy ha a b( hajtás módja magát a magángazdaság létalapját támadja meg. Az itt csak futólag tárgyalt pénzügyi igazgatási jog szabályai az egész pénzügyi jognak aránylag nagy részét teszik s talán ez is oka volt annak, hogy az egész pénzügyi jogot merőben közigazgatási jognak tekintették. Mindezek a jogszabályok az államon belüli pénzügyi jogvíszonyokat, ezek szankcióit és eljárási vonatkozásait rendezik. Az államok egymásrautaltsága s az állampolgárok személyi és vagyoni összefüggései miatt szükség van természetesen olyan jogszabályokra is. melyek az egyés államok pénzügyi jogszabályainak találkozása és esetleges összeütközése esetén is megoldást nyújtanak. A lenti rendszerrel párhuzamosan meg lehet rajzolni a pénzügyi jog nemzetközijógi rendszerének vázlatát is. Ennek leglényegesebb jogszabályai a pénzügyi jogviszonyra vonatkoznak s céljuk elsősorban a többszörös — kettős — adóztatás elkerülése. Másik lontosabb jogszabály-anyaga az, amely az államok közötti behajtási jogsegélyt rendezi. Természetesen van a