Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 10. szám - A pénzügyi jog rendszere
436 nemzetközi pénzügyi jognak büntetőjogi része is. Minthogy pedig a pénzügyi nemzetközi jog anyaga az előbbi hármas rendszerezési! részhez viszonyítva aránytalanul csekély mennyiségű, a pénzügyi nemzetközi jog mint a lenti fejezetek után következő negyedik fejezet lenne a rendszerbe állítható. A pénzügyi jog rendszere tehát a következő lenne: I. Pénzügyi szolgáltatási jog. (Adójog.) II. 1. Pénzügyi behajtási jog. (Vagyoni szankció jogn 2. Pénzügyi büntetőjog. (Büntető szankció joga.) III. Pénzügyi igazgatási jog. (Közigazgatási jog.) IV. Pénzügyi nemzetközi jog. Ami pedig a pénzügyi jog rendszertani helyének probléma ját illeti: A közjog alkotmányjogi részének az állampolgárok kötelességeire vonatkozó fejezete szabályozza elvileg és általában a közteherviselést. Az állampolgárok — helyesebben az államhatalomnak alávetettek — pozitív anyagi szolgáltatásait részletesen a pénzügyi szolgáltatási jog — adójog — rendezi. A szolgáltatások adminisztrációjára vonatkozó jogszabályok végül a közigazgatási jog egészének területére tartozó pénzügyi (köz) igazgatási jogban vannak összefoglalva. A pénzügyi szolgáltatási jog ezek szerint középen foglal helyet az alkotmányjog és a közigazgatási jog között. A közigazgatási joggal való erős kapcsolata azonban nem teszi közigazgatási joggá. Mint ahogy Tomcsányi szerint ,,a választói jog maga: tiszta alkotmányjog, míg a választási eljárás jogi technikája közigazgatási tevékenység, a választójog alkotmányi intézményére vonatkozó adminisztráció'', ugyanúgy a pénzügyi szolgáltatási jog is más jellegű, mint a pénzügyi igazgatási jog.11) Amint az alkotmány-, úgy természetesen a pénzügyi szolgáltatás joga is csak a közigazgatás után hatályosul. A pénzügyi szolgáltatást szabályozó joganyagnak kötelmi joggá való minősítését az elmondottak szerint nem tartjuk szerencsésnek. Azonban a fogalom bevezetésének célját feltétlenül helyeseljük. Ez a cél, amint Takács könyvéből könnyen megállapítható: a pénzügyi jog egy részének a szoros értelemben vett közigazgatási jogból való kiemelése s így a merőben adminisztrációs formális — jog szétszórt szabályaiból anyagi materiális joggá való egyesítése. Ezzel a céllal szoros összefüggésben áll a pénzügyi jognak ilyen alapon való rendszerezése is. Ügy véljük, nem nehéz belátni, hogy a pénzügyi jog ilyen alapon való' és ilyen rendszerű művelése nemcsak didaktikai, hanem pénzügypolitikái előnyökkel is jár. 111 Tomcsányi: i. m. 1(>7. 1.