Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A pénzügyi jog rendszere

431 helyiálló. Az az alkatelem, amely általános jogi jellegűnek tekinthető, nem a kötelem, hanem a szolgáltatás. A szolgáltatás fogalma épp úgy megvan a magánjogban — s itt nem csak a kötelmi, hanem pl. a családi jogban is — mint a közjogban, közigazgatási jogban s a pénzügyi jogban. A pénzügyi jogi tételek egyrésze a pénzügyi szolgáltatást szabályozza. (A pénzügyi szolgáltatás megjelöléséül alkalmazható lenne az „adó" szó is, tágabb értelemben, tehát az illetéket, vámot stb. is magábanfoglal óan.i A magánjogi kötelem s az ú. n. pénzügyi kötelem között annyi lényeges különbség van, hogy a mennyiségbeli minőségbelivé válik. A pénzügyi kötelem alanyai között az egyik mindég a szuverénitással rendelkező állam, tartalma sohasem függ a felek autonómiájától, hanem pontosan meg van határozva, célja mindig a közösségnek adandó szolgáltatás, melynek közvetlen ellenszolgáltatására csak kivételesen van igény stb., stb. Mindezek alapján helyesebbnek véljük, hogyha a kötelem fogalmát és megjelölését továbbra is csak a magánjogban használjuk s így a pénzügyi jog elmagánjogiasításának még a látszatát is kerüljük. Elismerjük, hogy a pénzügyi kötelem fogalmának alkalmazása nem mondható minden indok nélkülinek. A magánjogi pozitív kötelmek és a pénzügyi szolgáltatás között valóban van analógia, úgy, hogy a két fogalom között párhuzamot vonhatunk. De a fogalmak azonosakká mégsem válnak. Az ú. n. pénzügyi kötelemre vonatkozó jogszabályokat — Takáccsal egyetértve — nem minősítjük közigazgatásjogi szabályoknak, a ,,kötelem" megjelölést azonban nem tartjuk elfogadhatónak. Célszerűbb lenne ezeket a jogszabályokat a ,,pénzügyi szolgáltatási", illetőleg ,,adó"jogba tartozóknak mondani. A pénzügyi kötelmi jog és a hozzá hasonló hangzású pénz-,, ügyi dologi jog Takács munkájának rendszerében is jelentős szerephez jut. Takács szerint a pénzügyi jog több közjogi stúdium — szűkebb értelmű közjog, közigazgatási-, büntető- és nemzetközi jog azon jellegzetes részeinek összetétele, melyek a közületek háztartását illető tételes joganyagot tartalmazzák. A közjogban található pénzügyi jog egyrésze az alkotmányt, másik része az állampolgársági kötelezettségeket érinti. Kz alapon Takács a pénzügyi jogot öl fejezetre osztja: pénzügyi alkotmány-, vagyon-, közigazgatási-, büntető- és nemzetközi jogra.6) Ámbár lakács a pénzügyi jogot sui generis joganyagnak tartja s annak a közigazgatási jogba való helyezését határozottan elutasítja: rendszere mégis látszólag különböző közjogi joganyagok összefoglalásából áll. Ennek következtében rendszere inkább formális és a jogszabályok tartalmára vonatkozó princípium di8) Takács: i. m. 53—54. 1.