Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A pénzügyi jog rendszere

I 430 zéssel — vet ki. Az adó a magángazdaságoknak hozzájárulása a közösség szükségleteihez. Takács felfogásával ellenkezően tehát a kommunizmust — melynek jellegzetessége nem csak a termelő, hanem az összes javak köztulajdonba vétele, — nem tekinthetjük ,,adóállamnak' .3) Minthogy a kommunizmusban csak társadalmi gazdálkodás van s egyéni (magán) gazdaságok nincsenek, itt — akárcsak az anarchista társadalomban — az adó ex definitione kizárt. Természetesen csak formailag; materialiter a kommunizmust valóban az egyesek tevékenységének teljes kisajátítása jellemzi. A szolgáltatásokat azonban nem pénzügyi jog, sőt nem is közigazgatási jog, hanem egy ,,totális gyári munkarend" szabályozza. Az adó a fenti meghatározásból kifolyólag csak a magántulajdoni jogirenden épülő — kapitalisztikus — államokban lehetséges; jogrend nélküli — individuális vagy kol lektív anarchiái — vagy köztulajdoni jogi renden álló — kommunista — társadalmakban adóról beszélni illogikus. A jogállamban tehát az állam és adózó között (pénzügyi) jogviszony áll fenn. Ennek lényege Takács szerint az, ,,hogy valamely tényálláshoz . . . bizonyos közjogilag meghatározott joghatások fűződnek. Ezek a joghatások kizárólag vagyonjogokat érintenek s az adókötelest valamely szolgáltatás megtételére vagy bizonyos magatartásra kötelezik. Az a jog tehát, mely az adózási jogviszonyban érvényesül, kötelezettségeket, kötelmeket szabályoz és mint a kötelmi jogok különös faja, a közjogi kötelmek, szorosabban a pénzügyi jogi kötelmek csoportját alkotja.4) A magatartást kívánó jogszabályok viszont a kötelemnek meghatározott intézkedésekkel való biztosítását szabályozzák s így dologi joghatást idéznek elő. Takács munkájának bírálói elsősorban a pénzügyi jogi kötelem fogalmát kifogásolták. Takács válaszában védeni igyekszik az általa bevezetett fogalmat. Itt adott definíciója szerint: „kötelem minden vagyonjogot érintő jogilag szabályozott kötelezettség".5) Ennek a meghatározásnak alapján — amennyiben nem magán-, hanem közjogilag szabályozott kötelezettséget tartunk szem előtt — a pénzügyi jogi kötelem fogalma valóban megállhat. Azonban ez csupán a meghatározás túlságosan tág voltából következik. A meghatározás alapján a kötelmi jogba sorozhatnánk a dologi jogot is, a közigazgatási jogban pedig pl. a közszolgálati jogot. Mert végeredményben a közalkalmazottak fizetése tekintetében a kincstár „vagyonjogot érintő jogilag szabályozott kötelezettségiben áll. Takács maga is tudatában van annak, hogy a kötelem fogalmát tágan értelmezi, hiszen azt állítja, hogy a kötelem nem magánjogi, hanem egyszerűen csak jogi fogalom. Ez az állítás azonban, véleményünk szerint nem 3) Takács: i. m. 26. I. 4) Takács: i. m. 23. 1. 5) Takács: Pénzügyi jogi kötelem. Polgári Jog 1936. decemberi szám.