Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A pénzügyi jog rendszere

429 lalhatók az illető jogtudomány szabályai. Az elsőt a tételes jog tudományok Legfeljebb a közjog és magánjog között lévő különbség kérdésével kapcsolatban érintik, s a másik szintén nem játszik nagyobb szerepel. Ahol a tudomány valamely tételesjogi kódex joganyagai fejti ki — büntető-, kereskedelmi-, eljárási jogok ott a rendszertannak ez a kérdése alig merül fel. A magánjogban megvan a nem egészen logikus, de konvencionális sze mélyi-. dologi-, kötelmi-, családi-, örökösödési jog szerint való felosztás; a közjogban a jogszabályok az állam alapelemeire terület, népesség, főhatalom való vonatkozás szerint csoportosítbatók. Egyes jogtudományok művelői jobb híján a régi person&é-res-actiones trichotomíkús felosztást is alkalmazhatónak találják. A pénzügyi jogot a közigazgatási jog különös részében, mint a szakigazgatási jog egyikét szokás tárgyalni. A pénzügyi jog rednszertani helyének és rendszerezésének problémája csak akkor válik fontosabbá, ha a pénzügyi jogot sui generis joganyagnak tekintjük. A pénzügyi jog, mely a közületek anyagi eszközeinek megszerzését és lel használását szabályozza — akár sui generis jognak, akár a közigazgatási jog egy részének tekintjük is — mindenképen közjogi jellegű. Ezért meglehetősen szokatlan és meglepő volt a pénzügyi jog tudományában a pénzügyi dologi és kötelmi jog fogalmának megjelenése és utóbbinak a jogrendszer középpontjába való helyezése.1) A pénzügyi kötelmi jog fogalma s ezzel kapcsolatban a pénzügyi jog rendszere aktuális problémává lett s a megoldására törekvő tudományos vita ma még nem tekinthető lezártnak. A következőkben ennek a problémának megoldását szeret nénk, ha nem is elérni, de legalább megközelíteni. A pénzügyi jog az állani pénzügyi céljának megvalósítására irányuló jogszabályok összessége. A pénzügyi célt az állani a pénzügyi jogviszony útján érheti el. Az állam vagy más közület és állampolgár között a jogállamban feltétlenül jogviszony áll lenn.-) Abszolutisztikus vagy diktatórikus államberendezésben lehetséges, hogy az állam tisztán hatalmi viszony alapján kötelezze polgárait bizonyos előre meg nem határozott nagyságú személves és vagyonbeli szolgáltatásra. Egyéb államokban azonban az államot képviselő kincstár és az állampolgár között jogviszony áll fenn. amelyben pontosan meg van határozva a jogviszony alanya, tartalma, tárgya, szankciója, a szembenálló lelek joga és kötelessége. Az állam a pénzügyi hatalma alá eső magángazdaságokra szolgáltatásokat, adókat tágabb értelme!) Takács György: Rendszeres magyar pénzügyi jog. Budapest, 193(>. 2) Márffy Ede: A magyar pénzügyi jog kézikönyve. Budapest, 1930. 23^-24. 1.