Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A pénzügyi jog rendszere

428 rrek . . .") Még kevésbbé akart á király arra gondolni, hogy a Király számára fenntartott ügyek intézésével magyar áliámíanácsosok véleményével éljen. (Itt kell megemlíteni, hogy a március 24-én Bécsbe érkezett István nádort az alkancellár felkereste és a királyi előjogokat figyelembe nem vevő törvényjavaslatot veszedelmesnek bélyegezte. Szerinte Batthyány ék ezzel a javaslattal lecsúsztak arról a talajról, amelyen a március 17-i királyi kézirat szerint építeniük kellett volna.) A király számára fenntartott ügyek intézését a március 28-i királyi leirat a király szuverén jogának tekintette és kezelésükre tovább is a magyar királyi udvari kancellária lett volna hivatva. A rendek ilyenformán már szinte le is mondhattak volna az államtanács felállításának még a lehetőségéről is. Annál meglepőbb, hogy a nádorhoz március 31-én intézett királyi kézirat az államtanács létesítéséhez hozzájárul, ami kétségtelenül István nádor nagy befolyásának és határozott feliépé sének volt köszönhető. Sőt, mi több, ez a királyi leirat (s ugyanígy a törvény is) az államtanács két tagjának a király számára fenntartott ügyek ,,kezelésében" is aktív részt juttatott. A királyi előjogok gyakorlásával kapcsolatos ügyintézés addig a kancellá ria feladata volt. A március 31-i kir. kézirat szerint ez a (Bécsben székelőt) felség személyi körüli miniszter hivatása lett. A minis/tei alá rendelt államtanácsosoknak, tekintve, hogy a Budapesten működő legfőbb konzultatív szerv bécsi kiküldöttei voltak, valószínűleg konzultatív szerepük lett volna. Ez a kir. kézirat a kancellária halálát jelentette. Ennek szorosan vett közigazgatási hatáskörét a felelős magyar minisztérium, konzultatív hatásköréi pedig az államtanács vette volna át. Végső elemzésben megállapíthatjuk, hogy, ha az államtanács tervezői előtt külföldi minták is lebegtek, a törvényben a magyarságnak az a régi törekvése vált valósággá, hogy a közigazgatás irányítása Magyarországon székelő és a magyarság szükségleteit szem előtt tartó legfőbb konzultatív szerv tanácsadása mellett történjék. Sajnos, az államtanács felállítására a függetlenségi harc és az azt követő abszolutizmus miatt gondolni sem lehetett. Az alkotmányosság helyreállítása és a kiegyezés után törvényhozásunkban semmiféle komoly törekvést nem találunk arra nézve, hogy ilyen központi szerv felállíttassák. A legfőbb konzultatív szerv, amelynek feladata a közigazgatás egységes elvi irányítása*volna, ma is megfontolást érdemel. A pénzügyi jog rendszere. Irta: dr. Schmidt Ádám p. ü. fogalmazó. A tételes jogok rendszertani problémája voltaképen két kérdésből áll. Az egyik: hol foglal helyet az illető jogtudomány -i jogtudományok összességében, a másik: milyen rendszerbe fog