Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Az 1848:III. törvénycikkben foglalt magyar államtanács kérdése

423 AZ 1848:111. TÖRVÉNYCIKKBEN FOGLALT MAGYAR ÁLLAMTANÁCS KÉRDÉSE. Irta: dr. Menczer Károly. Az 1848:111. t.-c. 19. §-a szerint: „Az ország közügyei felett ő Felsége vagy a nádor s királyi helytartó vagy a miniszterelnök elnöklete alatt tartandó értekezés végett Buda-Pesten álladalmi tanács állíttatik fel, amely a legközelebbi országgyűlésen fog állandóan rendeztetni." A felelős magyar minisztériumot létesítő törvénycikk tehát egyidejűleg magyar államtanács felállítását is elhatározta, amelynek születési körülményeire vonatkozólag csak következtetésekre vagyunk utalva. Hogyan került bele a 48-as törvényhozásba az államtanácsi rendszer eszméje; külföldi minlák egyszerű lemásolása vezette-e az országgyűlést; voltak-e felállításának komoly történeti és jogi indokai vagy elhamarkodott s minden megalapozottságot nélkülöző és meglehetősen a levegőben úszó rendelkezése volt-e ez a törvénynek; mi volt az oka annak, hogy ez az intézmény már születésével a halál csiráját hordozta magában: mindmegannyi feltoluló kérdés, amelyekre csak részleges feleletet tudunk adni. A probléma vizsgálatánál abból kell kiindulnunk, melyek az Európában akkor létezett államtanácsok s hasonlítható-e a magyar államtanács a törvény néhány szűkszavú rendelkezését figyelembevéve ezekhez? Ha ez a vizsgálat nem jár teljes eredménnyel, azt nézzük, vájjon az akkori magyar viszonyok alapján megindokolható-e létesítése? Az Európában már abban az időben létezett államtanácsok sem mutatnak egyforma vonásokat. Egészen más jellege volt a francia és az olasz államtanácsnak, mint a XIX. század folyamán az egyes német és skandináv államokban létesített hasonnevű intézményeknek. Az államtanács jellegére nézve ezenkívül determináló körülmény volt az is, vájjon abszolút monarchiában vagy alkotmányos államban állították-e fel. Végső céljukra nézve az összes államtanácsok megegyeztek, tekintet nélkül arra, hogy abszolút államban vagy alkotmányos monarchiában létesültek-e és ez: a közigazgatás egységes elvi irányításának egy központi s/erv véleményezéséve] való biztosítása. A modern állam kialakulásával a XIX. század folyamán részint a lakosság szaporodása, részint a technikai fejlődés folytán a közigazgatás feladatai rendkívüli mértékben megnövekedtek. Ennek a közigazgatásnak a működtetése csakis a közfeladatok megfelelő centralizálása által vált lehetővé. A közfeladatoknak igen sokszor bonyolult természeténél fogva a centralizáció önmagában nem bizonyult elégségesnek. Szükség volt egy központi szervre is, amely a végrehajtó hatalom mellett működik, a közigazgatás egész területét áttekinti, szakképzett köztisztviselőkből áll, hogy a közigazgatást szükség esetén szakvéleményeivel támogassa. Valóságos világító torony-