Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Dr. Láng-Miticzky Ernő, a budapesti kir. itélőtábla székgfoglaló beszéde

417 És a honszereleni sajogva és szívébe markolva ott vibrál minden magyar bíró egyszerű, de komoly, tisztes tárgyaló szobájában. Az ügymenet gyorsabbá tétele állandó gondoskodásomat fogja képezni — anélkül természetesen, hogy ez a döntések alaposságát a legcsekélyebb módon is érintené. Az ország jogrendjének biztosítása, a megsértett nemzeti érdekek védelme nagyrészben a bíróságok feladata és kötelessége, s telette kívánatosnak tartom, hogy az intézkedések és esetleges megtorlások ne régmúlt események fölött hangozzanak el. hanem teljes összhangban álljanak a lükteti") élet haladásával. Tudom, hogy nagy elődöm irányítása mellett a budapesti kir. ítélőtábla és a területén működő bíróságok kiváló bírái ebben az irányban is megtettek mindent ami embrileg lehető volt, de talán szervezeti módosítások útján lesz ez a kérdés sikerrel tovább fejleszthető. A kir. ítélőtáblák jelenlegi szervezetét az 1890. évi XXV. t. c. létesítette, amikor az addig működő budapesti és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák helyett Xagvmagyarország területén 11 ítélőtábla felállítását rendelte el. Az erre vonatkozó javaslatot Szilágyi Dezső igazságügyminiszter terjesztette meggyőző indokolás mellett az országgyűlés elé. Kiemelte az akkori budapesti kir. Ítélőtáblának óriási forgalmát és személyzeti létszámát, hangsúlyozta a túlméretezett arányokat és megállapította, hogy a szervezetben rejlő ezen alaphiba miatt a legodaadóbb munkásság és ügybuzgalom mellet is kikerülhetetlen bajok állanak elő). A miniszteri indokolás szavai szerint a joghatósági terület, az azon lakók száma, és az ahhoz tartozó törvényszékek és járásbíróságok területén működő itélöbírák, fogalmazók, és segédszemélyzet, valamint az altisztek nagy tömegének egyszerű megjelölése a legmeggyőzőbb bizonysága annak, hogy ez a helyzel nem egyeztethető össze igazságszolgál látási érdekeinkkel. A Szilágyi Dezső igazságügyminiszter által előterjesztett kétségbe nem vonható adatok alapján az országgyűlés általános helyeslés melleit tette magáévá a javaslatot és az igazságügvi szervezel egészséges tagozódása érdekében a törvényhozás elrendelte a kél ítélőtábla decentralizálását és Xagvmagyarország területén 11 ítélőtábla szervezését. A közbejött vérzivatarok és ezt követőleg Magyarország területének nagymérvű megcsonkítása következtében az akkor felállított 11 Ítélőtábla helyeit ma már a csonka ország területén csak 5 működik, s ezektől is számos törvényszék és igen sok járásbíróság szakíttatott el.