Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - Bozóky Géza: Nemzetközi váltójog [Könyvismertetés]

399 Bozóky Gézának műve hatalmas értékkel gazdagítja tudományos jogirodalmunkat, — a törvénytervezetre, annak szövegezésére vonatkozó kritikai megjegyzéseivel igen becses szolgálatol lesz a kodifikációnak, — mélyenszántó magyarázó fejtegetéseivel pedig hasznos útbaigazítást ad a gyakorlati jogászunk. A könyv 1937-ben Pécsett jelent meg; kiadója a szerző. BoHi ám 32 pengő. /;,. sövényházi, Ferenc igazságügyminiszteri osztálytanácsos. Dr, Halas 1\ I leméi : Az okozatosság büntetőjogi problematikája. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. Budapest, 1936. K. 219. oldal. Dr. Hálás P. Elemér az okozatosság problémáját, annak büntetőjogi oldaláról, olyan felkészültséggé1 veszi munkába, amelyet ez a szinte beláthatatlan távlatokat feltáró kérdés okvetlenül megkíván. Nemcsak ismeri és ismerteti mindazoknak az Okfejtéseit, akik a büntetőjog, a jogfilozófia, sőt az egyetemes filozófia szempontjából a problémához érdemlegesen hozzászólónak, hanem minden egyes író gondolatmenetének mélyére hatol, ellenőrzi fejtegetéseinek minden lényeges pontját, szemléltetően mutatja he az auktorok szellemi rokonságai vagy ellentétességét. Ugy hogy a könyv végén szinte észrevétlenül, önmagától lép előtérhe a szerző saját egyéniségéből eredő módszer és az. amivel ez a módszer a kérdést előbbre vitte. Dogmatörténetei nehéz úgy megírni, hogy a nevek, művek sokasága, az egymást keresztező gondolatok, elméletek és irányzatok, egészükben, az olvasó elé reménytelen (össze visszaságként ne táruljanak. Viszont a mű jóval többről tájékoztasson, mint arról, hogy hány ismert név tartozik az egyik vagy másik ..iskola'" vagy ..elmélet*' hívei közé. Bálás e téren is mély komolysággal látja el feladatát, egyenesen a kérdés lényegére törve. Mindenekelőtt John Stuart Mill okozatossági fejtegetéseit ismerteti és hírálja a legnagyobb alapossággal, figyelemmel Millnek mint (\om\v nyomán a pozitivista ismeretelméleti irány megalapítójának kiemelkedő jelentőségére. Rámutal a conditio sine qüa non elméletének világnézeti hátterére, a pozitivista filozófiára, ami viszont a materialista metafizika ismeretelméleti vetülete. A pozitivista filozófiának szellemtudományi használhatatlanságát a szerző az idevágó nagytekintélyű irodalmi megnyilatkozások bő ismertetésének keretéhen. erőteljesen mulatja ki. így a mű tengelyévé válik az a felismerés, hogy az okozatosság, mint pozitivista áramlat időhöz kötött, nem általános érvényű módszerének mindenhatósága, nem érvényesülhet a büntetőjogi dogmatikában, mint a szellemi tudományok egyikéhen. A szellemi tudományokban a pozitivista nézőpont nem jelent egyebet, mint világnézeti demonstrációt, a materializmus és szenzualizmus monista álláspontjának eröszakolásál. Ezzel szemben a jogi pozitivizmus más lapra tartozik, ez utóbbival a szerző egyébként különösei)-