Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - Bozóky Géza: Nemzetközi váltójog [Könyvismertetés]

398 birtokosi minőségéi önkiéül érthetőleg akkor sem veszíti el, ha forgatói aláírásai a váltóra ugyan már rávezette, de a váltót harmadik személynek még át nem adta. mert saját aláírását bármikor jogosult törölni és saját névéi az <">t megelőző üres forgatói aláírás fölött forgatmányosként feltüntetni.** Majd a 195. oldalon: „Természetesen nincs akadálya annak, hogy a váltót teljes hátirattal forgatni kívánó váltóbirtokos az okirat átadása előtt az általa eredetileg megjelölt forgatmányos nevét törölje és a törölt helyett újabb nevet írjon be."* A forgatmányról szólva kiemeli Bozókv. hogy lényeges, hogy az átruházó és a váltó megszerzője között az átruházásra, illetőleg az átvételre nézve megegyezés történjék s ennek folytán, ha ez fennforog, a megnevezett forgatmányos és az. akinek javára az üres forgatmányt a váltóra vezették, a forgatót a váltó kiadására keresettel is kényszeríthetik il84. old.). Majd így folytatja: ..Önként érthetőiéig ennek a keresetnek elbírálására annak a körülménynek, vájjon a forgatmány alapjául szolgált ügylet esetleg érvénytelen, vagy ilyen nincs is. befolyása nem lehet, mert a forgatás hatályának nem feltétele az. hogy a felek megelőzőleg valamely ügy letel kössenek." Igénytelen nézetünk szerint ez a megállapítás nem aggálytalan. Igaz ugyan, hogy a forgatás hatályának nem feltétele az. hogy a felek megelőzőleg valamely ügyletet kössenek, — de megítélésünk szerint a váltó kiadása iránt indított keresetben az alperes védekezhetik azzal, hogy a forgatmány alapjául szolgált ügylet érvénytelen, ennélfogva a váltót nem hajlandó kiadni, hanem törli a forgatmányt. Bozókv Géza mélyrehatóan kommentálja művében a váltótörvény tervezetéjiek rendelkezéseit. Nem elégszik meg az egyes rendelkezések közvetlen értelmének megvilágításával, hanem szinte kutatja a vitái kelthető eseteket és — fényesen rácáfolva arra. hogy „Wo die Schwierigkeit anfángt. dort hört der Kommentár auf", — megoldja azokat. A gazdagodásra alapított keresetet (törvénytervezet 95. §.) Bozókv — miként Kuncz Ödön is a váltókeresel egyik sajátos fajának minősíti. Eltér felfogása Plósz residuum elméletétől s eltér Nagy Ferenc nézetétől, aki a gazdagodásra alapított keresetet csak köztörvényi keresetnek minősítette. A gazdagodási keresetnek váltójogi keresetként minősítésére a törvény tervezet szövege is támpontot nyújt, amikor így szól: „Az elfogadó, a kibocsátó ... a váltóból csak annyiban marad kötelezve stb. . . ." Nyilvánvalóan technikai tévedésből került a műbe a törvénytervezet 19. §-án'ak második bekezdésében az ..adós kárára" szavak helyett az „adós hátrányára" kifejezés. A munka függelékében közli a genfi váltójogi egyezmények szövegét. : A szerződéses elmélet híveként mutatkozik Bozókv a 301., 304—oOG„ 609—010. oldalakon foglalt fejtegetéseiben is.