Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - Bozóky Géza: Nemzetközi váltójog [Könyvismertetés]

397 megjelent, valamint külföldi váltó jogról magyar nyelven megjelent munkákról bibliográfiát közöl. A mű II. része (93—760. oldal) az 1930. évi genfi nemzetközi váltóegyezmény alapján készüli magyar váltótörvény tervezetét tárgyalja. Az igazságügyminisztérium által 1933-ban közzétett II. előadói tervezet szövegét veszi alapul. Tárgyalásánál nem elégszik meg a szöveg fejtegető magyarázásával, hanem reámutat a mai magyar váltójoggal szemben fennálló eltérésekre, tekintettel van a korábbi bírói gyakorlatra is. továbbá fényt vet a hágai konferenciákon kialakult álláspontra és megvilágítja a genfi konferenciának az illető szövegrésszel kapcsolatos munkálatait is. Ekként bevezeti művének tanulmányozóját «az egyes váltójogi rendelkezések kialakulásának feltárásával és fejtegetésével a rendelkezések valódi szellemébe: életre kelnek a szabályok és távoli összefüggéseikben megvilágosodnak. A váltótörvény tervezetének az üres (bianco) váltóra vonatkozó 10. §-ához fűzött fejtegetésében Bozóky helyesli, hogy a magyar tervezet nem élt a genfi egyezményben a 10. §-ra vonatkozólag engedett fenntartással, amely szerint a 10. §-nak a hazai jogba beiktatása mellőzhető lenne. Nézete szerint szükség van a 10. §. rendelkezéseire az üres váltónak a gyakorlatban nem éppen ritka használata miatt a vele űzhető visszaélések leheti") meggátlása és az utólagos kitöltés megkönnyítése végett. Az egységes váltójog 10. §-ának váltótörvényünkbe iktatását haladásnak tartja. Kiemeli, hogy a 10. §. nem hoz be újítást, midőn a hiányosan kiállított váltó megszerzésénél is megköveteli a gondosságnak azt a fokát,' amelyet az élet felfogása szerint rendes embertől az eset körülményei között el lehet várni (Mtj. 1134. §.). A váltó forgalomképességét ez a kötelezettség nem befolyásolja hátrányosan. Helyesli a .,súlyos gondatlanságának a rendelkezésbe felvételét, mert a rosszhiszeműség kimutatása a tapasztalat szerint nem nyújt elég védelmet; mélyreható fejtegetéseiben hangsúlyozza, hogy az adós érdekei joggal megkívánják, hogy a törvény a súlyos gondatlanságot elkövető váltóbirtokossal szemben a kijátszás veszélyének kitett adós részére megadja a kifogásolási jogot. Az egységes váltójog 10. §-ára vonatkozó helyeslő felfogásával Bozóky a magyar váltójogi irodalomban a közelmúltban folyt tudományos vitában kifejezésre jutott vélemények között Nizsalovszkv Endrének, Petin") Tibornak és Schuster Rudolfnak véleménye mellé áll, szemben Sichermann Bernát felfogásával, amely szerinte kizárólag bankszemponto'kra van tekintettel. Bozóky Géza a váltójogi elméletek közül a szerződéses elméiéi hívének mutatkozik. Amint írja (221. old.): „... a váltó nem egyoldalú írásbeli ígéret kifejezője, hanem két fél szerződésén nyugszik." A 194. oldalon ezt mondja: ..A forgató váltó-