Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - A nemzetközi magánjogi visszautalás. 1. [r.]

392 nak az élén, amelyhez a politikai és sajtó bűnperek voltak utalva. A bíróságokon és ügyészségeken kívül volt még egy testű let, melynek tagjaival vezető állásomból kifolyólag állandó ösz­sze'köttetésben állottam. Ez a kir. igazságügyminisztérium tisztviselő kara. Magát őexcellenciáját, az igazságügyminiszter urat is bele­számítva ennek a testületnek minden tagja, a fogalmazói kar legfiatalabb tagjáig kivétel nélkül mind jó emberem volt. Ma is büszke vagyok arra, hogy fiatal koromban mint fo­galmazó 4 esztendőn át az igazságügyminiszterium kebeléi* n működtem. Pályám szeretete, a hivatásom iránti lelkesedés visz­szavonzott a bírói pályára. Vezetőállásomban azonban kimond­hatatlan sok hasznát láttam az igazságügyminiszteriumban eltöl­tött szolgálatomnak. Tisztelt teljes-ülés! Ha én pályámon sok jó indulattal ta­lálkoztam, viszont a magam részéről törekedtem arra, hogy e jóindulatra magamat érdemessé tegyem. Különösen törekedtem erre bíró- és tisztviselőtársaimmal szemben. Ami'kor a zalaegerszegi törvényszék elnöké történt kine­veztetésem után a hivatali esküt e törvényszék teljes-ülésén Je­tettem, beköszöntő beszédemben kiemeltem ugyan, mikép töre­kedni fogok arra, hogy a törvényszéknél s a felügyeletem alatt álló járásbíróságoknál rend legyen és fegyelem, de nagy nyoma­tékkal hangsúlyoztam azt is, hogy amennyire a hivatali rend és fegyelem megengedi, azon leszek, hogy a szolgálatot mindenkire nézve könnyűvé és kellemessé tegyem. Biztosítottam továbbá társaimat arról, hogy az én részemről mindig a legnagyobb elő­zékenységgel fognak találkozni. Azóta, hogy ezek a szavak elhangzottak, majdnem 32 esz­tendő múlt el. Ha visszapillantok ezekre az évtizedekre, ha visz­szaemlékszem 40 évi vezetői működésemre, ha gondolok külö­nösen arra a magatartásra, melyet különböző vezetői és elnöki állásaimban bíró- és tisztviselőtársaimmal szemben tanúsítot­tam: akkor nyugodt lélekkel állíthatom, hogy amit ezelőtt 32 esztendővel a zalaegerszegi kir. törvényszék teljes-ülésén meg­ígértem, azt minden elnöki és vezetői állásomban a legteljesebb mértékben meg is tartottam. Beszédem elején említettem, hogy szívesen vonulok nyu­galomba, mindazonáltal nem tagadom, hogy kimondhatatlan fájdalmas reám nézve elszakadni ettől a testülettől, amely 22 évet meghaladó idő óta második családom volt. Én mint tanácselnök kerültem e testületbe, de 12 évet meg­haladó idő óta a testület élén állok. Hogy ez mit jelent, azt csak az tudja megérteni, aki tudja, hogy a kir. ítélőtábla tanácselnö­keit és bírált kevés kivétellel mind én terjesztettem fel tanács­elnöki, illetve bírói kinevezésre, hogy az ítélőtábla hírái között foglalnak helyett volt elnöki titkárjaim ,akik részesei voltak mi i

Next

/
Thumbnails
Contents