Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - A nemzetközi magánjogi visszautalás. 1. [r.]

391 Es most a búcsúzás órjátban mélységes hálával emlékszem meg felügyeleti hatóságaimról és pedig elsősorban azokról az igazságügyminisztereíkről, akik alati szolgálni szerencsém volt. Mélységes hálával állapítom meg, hogy kezdve az első igazságügyminiszteremtől, a nagy Szilágyi Dezsőtől, igazságügyminisztereim mind kegyes jó akaratukkal tüntettek ki és ezl a kegyes jóindulatol ('nagyméltósága, jelenlegi igazságügyminiszterem kimutatta azzal is. hogy mai teljes-ülésünkef megjelenésével tüntette ki. Mélységes kegyelettel emlékezem meg boldog emlékű Boyisich Lajosról, a budapesti kir. törvényszék akkori elnökéről, akitől joggyakornoki kinevezésemet nyertem. Vasdényei Géza szabadkai kir. törvényszéki elnökről, aki mint fiatal jegyzőt buzdított, lelkesített, bátorított. Sónak Camill gyulai kir. törvényszéki elnökről, aki meleg atyai szerelettel vett védőszárnyai alá. Horváth Ferenc későbbi budapesti kir. törvényszéki elnökről, aki a szó szoros értelmében előkészítette törvényszéki elnökké leendő kinevezésemet. Horvátli Jenő győri kir. ítélőtáblai elnöklő!, aki lehetségessé tette reám nézve fiatalkori álmom megvalósulását, a vidéki törvényszéki elnöki állás megnyerését. És utódáról. Hodossy Lajosról, aki sok jóindulattal támogatta elnöki működésemet. Emléküket mélységes tisztelettel és kegyelettel fogom megőrizni. Kötelességemnek ismertem, hogy most. a távozás alkalmával a legmélyebb tisztelettel és a legbensőbb hálával hajtsam meg emlékük előtt a kegyelet zászlaját. Hálás szeretettel emlékezem meg jelen állásombeli közvetlen elődömről. Juhász Andor őexcellenciájárói, aki a hátam mögött levő 24 esztendő alatt egész kivételes befolyást gyakorolt pályámra, s akinek köszönöm a kir. ítélőtábla elnökévé történt k ineveztetésemet. Én vezetői működésemet ezelőtt 40 esztendővel a képzelhető legnehezebb viszonyok között kezdettem meg. Ezeket a nehézségeket nem lettem volna képes leküzdeni, ha törvényszéki elnököm atyai jóindulata mellett nem élvezem bíró- és tisztviselőtársaim jóindulatú támogatását. Hasonló érzéssel fordulok a főügyészség s az ügyészségek felé. Három évtized óta állandó összeköttetésben állottam a vádhatósággal. Hálás szívvel állapítom meg, hogy az ügyészségek részéről mindenkor jóindulatú támogatásban részesültem. Pedig voltak pályámon ciklusok, amikor erre a jóindulatra nagyon rá voltam szorulva. Így mindjárt törvényszéki elnökké történi kineveztetésem után. amikor én. aki addig tisztán polgári bíró voltam, minden átmenet nélkül a büntető ügyszakra tértem át és ezen a területen működésemet egy esküdtszéki tárgyalás vezetésével voltam kénytelen megkezdeni. Vagy í11 a kir. ítélőtáblán az alatt a 10 esztendő alatt, amikor a kir. ítélőtábla legexponáltabb büntető tanácsának az élén állottam, annak a tanács-